Mátraszentimre
A község a Felső-Mátrában található. Magyarország legmagasabban fekvő települése.
Túraajánlatok
A hegycsúcs déli lábánál találjuk az Ágasvári turistaházat. Az egykori vadászházat 1925-ben vehették birtokba a turisták.
Látnivalók
2004-ben Mátraszentistvánon nyílt meg az ország első, korszerű síparkja.
Galyatető a Mátra Egylet tevékenységének köszönhetően vált népszerűvé, már 1894-ben menedékházat építettek ide. 1939-ben átadták a Nagyszállót, majd 1941-ben a Jankó Gyula által tervezett templomot. Galyatető és Kodály Zoltán emléke mára elválaszthatatlanul összekapcsolódik, itt komponálta a Csendes misét.
A Három falu temploma a Felső-Mátra jelképévé vált. 1942-ben szentelték fel, védőszentje Szent István királyunk, akiről az augusztus 20-i búcsú alkalmával tartott szentmiséken évről-évre megemlékeznek.
A településegyüttesnek a pásztói főút mellé épült üdülőtelepei Bagolyirtás és Fallóskút.
A Szűzanya megjelenése és a forrás megtalálása köré szövődő legenda mára zarándokok ezreit vonzza a folyamatosan fejlődő fallóskúti kegyhelyre. A Mária-kápolna mellé új templom épült, méltó feltételeket teremtve a hitélet számára.
A település közigazgatási területén, Piszkés-tetőn található az ország legmagasabban fekvő csillagvizsgáló és földrengésjelző intézete.
Története
A Mátra legfiatalabb településeként 1944 április 1-jével vált önálló közigazgatási egységgé. Ekkor még csak az addig Hasznoshoz tartozó Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló területeit egyesítve kapott községi rangot.
Az 1960-as évek közepétől Galyatető, Fallóskút és Bagolyirtás üdülőtelepei bevonásával a Felső-Mátra területén látványos fejlődés vette kezdetét.
A történelmi múltba visszatekintve az első írásos említés a területről egy 1265-ben keltezett oklevél, az ún. „Ágasvári okmány”. A vár a tatárjárás után épült, a XV. századra romossá vált, elhanyagolták, jelentőségét elvesztette.
A múltat kutatva a pásztói apátság iratai között bukkantak a felső-mátrai „hutás” települések (Felsőhuta és Fiskalitáshuta) ősére. A török hódoltság alatt elnéptelenedett területre az 1730-as években nagy számban szlovák lakosság telepedett le. Foglalkoztatásuk nagyrészt az üveghutáknál történt. (Az apátság hasznosi erdejében 1741-ben üveghutát létesítettek, ez több mint 40 évig működött a három patak összefolyásánál – Őshuta, Hutahely).
Az erdők kitermelését követően a Hutahelyi-patak völgyében feljebb költöztek az iparosok és családjaik, és a mai Mátraszentistván (Felsőhuta) és Mátraszentlászló (Fiskalitáshuta) területén telepedtek le. Az üveggyártás és a szénégetés mellett ekkor már az állattartás és a földművelés is részévé vált a letelepülő családok mindennapjainak. A terület első iskolája Fiskalitáshután 1896-tól fogadta a gyermekeket. A századfordulón Felsőhutáról öt család továbbköltözött és a mai Mátraszentimre helyén Ötházhuta (Alkár) néven új települést alapított.
1938. jelentős év, a „hutás” települések új neveket kaptak Szent Isván király halálának 900. év- fordulója alkalmából. Ötházhutát Mátraszentimrére, Fiskalitáshutát Mátraszentlászlóra, Felsőhutát Mátraszentistvánra keresztelték a szentté avatott Árpád-házi királyok emlékére.