Iklódbördőce
A nyugat-zalai falu a Kerka és a Cserta folyók találkozásánál terül el. Iklódbördőce autóval és vonattal is könnyen megközelíthető.
Túraajánlatok
Látnivalók
Fatimai Szűzanya-iskolakápolna A neobarokk kápolnát 1913-ban építették, szerkezetileg a polgármesteri hivatal épületéhez csatlakozik.

Horgásztó Az Iklódbördőce és Csömödér határán húzódó víztározót 1967-ben alakították ki. A nyugodt, hangulatos környezetben fekvő tóból legalább 8 féle halat kifoghatunk.
Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.

Története
A település két falu, Kerkaiklód és Bördőce 1938-as egyesítésével jött létre. Az Iklód szó eredetileg egy ősi magyar személynévből, az Ikolból származik, Bördőce pedig egy szláv névből ered.
Iklód falu már egészen korán, 1334-ben rendelkezett templommal, amelyet Szent Márkról neveztek el. A török időkben teljesen feldúlták Iklódot, és Bördőcével együtt teljesen elnéptelenedett, templomát lerombolták. Az 1710-es években megindult az újjáépítés, de az alapos pusztítás miatt sok időbe telt míg visszatért az élet a falvakba.
Iklód fejlődésének nagy lendületet adott az 1890-ben megépült vasút, amely nemcsak a közlekedési hálózatba kötötte be a települést, de munkát is adott a helyieknek. Miután egyesítették a két falut, összesen 685-en laktak itt, és eleinte Bördőceiklódnak hívták.

A II. világháború során egy iklódbördőcei zsidó családot hurcoltak el táborba, és 30 helyi katona esett el a harcok során.
Az 1960-as évek óta egyre többen vállaltak munkát a közelben lévő Lentiben, illetve Zalaegerszegen, így az elöregedés mellett ez is hozzájárult a népesség csökkenéséhez.