Becsehely
A "Muraköz" kapujának is nevezett község a magyar-horvát határtól néhány kilométerre fekszik. A közel 2000 fős Becsehely a zalai szőlőkultúra tekintetében kitüntetett hely, mivel Dél-Zala egyik legnagyobb kiterjedésű, nagy hagyományokkal büszkélkedő szőlőterülete található a falu határában. A településen termelt borok nagy népszerűségnek örvendenek. Márciusban rendezik meg az éves borversenyt, ahol a helyi termelők borai elismert szakmai zsűri előtt mérettetnek meg. A szeptember is a borok jegyében telik, ekkor rendezik ugyanis a Becsehelyi Szüreti- és Borfesztivált, ahol számos program és finom helyi borok várják a vendégeket.
Becsehelyt három részre oszthatjuk. Az első az egykori Pola községet jelölő polai rész, ami 1941-ben olvadt össze Becsehellyel. A második a becsehelyi rész, ami lényegében a település középső szakasza, és végül az újmajori rész, ami a községtől külön épült, keletebbre fekvő terület.
A falu polai részében találjuk a félig a XIII. században, román stílusban épült műemléki védelem alatt álló Mindenszentek-templomot.
Az egykori népviseleti darabok már csak szórványosan tűnnek fel a községben, csupán néhány idősebb lakos visel kerekszoknyát, fejkendőt, és az ún. bongyorkendőt (vállkendő), ami a nők ünnepi öltözetéhez tartozott.
Jelentős természeti érték a becsehelyi hegyháton élő kakasmandikó, ami egy apró, 6 szirmú rózsaszínes védett virág.
Túraajánlatok
Látnivalók
Mindenszentek-templom A polai településrészen álló templom eredetileg egy XIII. századi épület, amit az évszázadok során többször átalakítottak. A XVIII. században tornyát elbontották, hajóját barokk stílusban átépítették, miközben szentélyét meghagyták román stílusúnak.
Keresztelő Szent János-templom A római katolikus templomot 1758-ban építették, tornya az 1830-as években készült el. Az épület oldalában egy II. János Pál pápát ábrázoló faragott mellszobor áll.
Kis-hegy A Becsehely fölött fekvő Kis-hegyen kilátó áll, ahonnan szép időben akár Horvátországba is elláthatunk. A kilátó közelében 2004-ben épült csillagdát találunk, vele szemben haranglábat. Az utca végén kapott helyet a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak kápolnája.
Egyéb látnivalók: Mária-szobor, polai temetőkápolna, Schmidt-kastély (magántulajdonban van).
Története
Becsehely közelében két helyen is folytattak ásatásokat, az itt előkerült leletek bizonyítják, hogy a település környéke már i.e. a VI. évezredben lakott terület volt. A Zalában élő népcsoportok földművelők voltak, akiknek jelentős szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. A leletanyagból az is kiderült, hogy a római kor I. és II. századában a provincia egyik őrhelye lehetett.
Az akkor Boxse néven jegyzett település első írásos említése 1320-ból származik, itt a zágrábi püspökség tulajdonába tartozó faluként írnak róla, amelynek ekkor már templomáról is szó esik. 1354-ben Bekchunel néven szerepel a dokumentumokban. Ez utóbbi név jelentéséhez két elmélet is kapcsolódik. Egyesek szerint az elnevezés Bekcsény földjére, birtokára utal, mások úgy vélik, hogy eredete a török benki (jelentése: őr) szóra vezethető vissza.
A terület birtokosai közül jelentősek a Szalókiak és a Kanizsaiak. Becsehely Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása nyomán került a Nádasdy család tulajdonába.
A XIV. század során jelentős vásárhellyé vált, a következő évszázadban pedig mezővárosi rangot kapott.
Az 1500-as évek közepén török és császári csapatok egyaránt pusztították a községet, ami így lassan veszített jelentőségéből. Amikor épp nem harcoltak a környéken, akkor a pestis sújtotta a lakosságot.
A XVIII. században a település többször gazdát cserélt, amíg végül 1728-ban a Szapáry családhoz került. A család birtoklása idején sem javult sokat a lakosok életszínvonala, aminek következtében a XIX. század elejétől kezdve a népesség száma stagnált. A XIX. században Bekcsény tulajdonosa a szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, akinek fia, Csúzy Pál a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura. A szomszédos Pola község pedig Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.
Az 1930-as években fejlődési hullám kezdődött meg a településen: különféle kultúrkörök és egyesületek nyíltak, amelyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak életét. A II. világháború után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határ menti település helyzetén.
1940-ben Bekcsénybe beleolvadt a szomszéd Pola község, ekkor nevük Bekcsény-Pola volt, ez alakult át 1942-re Becsehelyre.