Szijártóháza
A hetési települések legkisebbike ez a kevesebb, mint 50 fős Zala megyei község, ahol még megcsodálhatjuk az Őrségre és a Hetésre jellemző, múlt századi épületeket.
Szijártóháza a környező településekkel együtt részt vesz a "Hetés vendégül lát!" elnevezésű programsorozat megrendezésében és lebonyolításában. A gasztronómiai és kulturális rendezvényt 2007 óta minden évben megrendezik. Ebben az időszakban az ide látogatók zenés és táncos előadásokon vehetnek részt, és megkóstolhatják a helyi ételkülönlegességeket, úgy mint a búbos túrót és a tökmagolajos hagymát.
Túraajánlatok
Látnivalók
Kódisállásos lakóház
A XIX. század második felében épültek az első kiugró előtornácos, vagyis kódisállásosnak nevezett épületek. Hajdanán ez volt a térségbeli téglaházak egyik legjellemzőbb építészeti eleme. A kódisállás nagysága nem csupán az épület arányaihoz alkalmazkodott, de mutatta a ház lakóinak gazdagságát, rangját is. Az előtornácnak többféle formája is volt, legegyszerűbb és leggyakoribb változata a kétoszlopos kivitel, de voltak három-, sőt előfordultak négyoszlopos kódisállású házak is.
Szoknyásharang
A település központjában egy 1991-ben felújított, fából készült harangláb áll. A hetési falvakban nem épült kőtemplom, de minden faluban állt szoknyásharang, melyet már csak itt, Szijártóházán, valamint Kámaházán és Göntérházán tekinthetünk meg.
Az elköltözött emberek emlékfája
Szijártóháza központi részén lévő zöldfelület közepén szerényen álldogál a faluból elköltözötteknek emléket állító juharfa. A vékony törzsű fát a helyiek 2012-ben ültették. A fa szomorú bizonyítéka a Hetés falvait is egyre inkább sújtó elvándorlásnak.
I. világháborús emlékmű
A település központjában, a szoknyás harang előtt áll az I. világháborúban elesett szijártóházai lakosok tiszteletére állított emlékmű. A központi elemet kétoldalról egy-egy kőből kifaragott nőalakot ábrázoló dombormű övezi. A jobb oldali, féltérdre ereszkedett nőalak koszorút helyez el a hősi halottak neveit felsoroló márványtábla tövéhez, míg a bal oldali alak szomorúan hajlik rá egy fekete márványkeresztre.
Egyéb látnivalók: gémeskút és kerekeskút maradványai, Szíjgyártó Múzeum, kálvária.
Története
Az őskori edények és a talált tűzhelymaradványok alapján régóta lakott területre épült a község.
Első írásos említése 1322-ből való. Az 1300-as évek végén Zyugyarthauhaza néven találkozhatunk vele, mely nagy valószínűséggel az első itt letelepült emberek mesterségére a nyereg- és szerszámkészítésre utal.
Mivel a település közel fekszik a Borostyán úthoz, valószínűleg korán be tudott kapcsolódni a kereskedelembe.
A trianoni békeszerződés következtében a település a határvidékre szorult, és területének jelentős része került a mai Szlovéniához. A II. világháború után a jugoszláv határsáv miatt a település hanyatlásnak indult, még az építkezés is tilos volt a határhoz közeli részeken.
A lakosság száma fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedek alatt.
