Több mint száz éve látható ez a kis meszelt vályog kápolna (palócosan káponka) Szanda település Kacsapartnak nevezett részén. A kápolnában üvegablakon keresztül egy mozgatható végtagokkal rendelkező Mária-szobor látható, amit az egyházi ünnepeknek megfelelően öltöztetnek fel: pünkösdkor pirosba, nagyböjt idején feketébe és adventkor lilába. Egykor a hívők meghallgatott kéréseikért egy rend öltözetet ajándékoztak a kegyszobrocskának.

A kápolna építéséhez kapcsolódik egy történet: Varga Jánosné 1883 telén megálmodta, hogy a terényi templom padlásán található egy összeégett Mária szobor, és álmában a Szűzanya megkérte, hogy hozza azt el onnan. Másnap a férjével valóban megtalálták a szobrot, és az akkori plébános oda is adta azt a házaspárnak. Egy asztalossal kijavíttatták a szobor hiányosságait, viszont a jobb kezére véletlenül 6 ujjat készített.

A váci püspök 1891 decemberében adott engedélyt a kápolna felépítésére. A szobor 11 ujjal került be a kápolnába, amit néhány kaszálni induló ember észre is vett. Egyikük gúnyosan megjegyezte, hogy „jól fog tudni vele furulyázni”. A sors fintora, hogy a gúnyolódó még aznap levágta az egyik ujját a kaszával.