Cserhátszentiván
A nagyjából 100 fős község Nógrád megye apró falvakból álló részén helyezkedik el. A Cserhát délkeleti részén, erdővel körülvett területen fekszik Cserhátszentiván, amely szűk, kanyargós főutcájával és a faluban több helyen fellelhető palóc házakkal a XX. század elejének hangulatát idézi.
Az élő és élettelen természeti értékekben bővelkedő község közvetlen közelében andezit-vonulatok, patakok, források, védett növény- és állatfajok találhatóak. A településen biológiai- és geológiai tanösvényt alakítottak ki.
A falu szülöttei és díszpolgárai között vannak ismert festőművészek, mint Iványi Ödön, Bakallár József, Tarcsányi Ottilia és Babiák József; színművészek, mint Gyöngyössy Katalin és Lendvai Katalin, valamint sportolók, mint Noskó Ernő, Szilassy Béla és Szilassy Zoltán.
A faluban forgatták Az orvos halála című filmet 1965-ben és a Mázli című vígjátékot 2008-ban.
Túraajánlatok
Látnivalók
Templomtorony A temetőben álló romos, gótikus templomot 1752-ben építették újjá, később többször felújították, és bővítési terveket készítettek hozzá. 1940-ben épült a község új temploma, a temetői templom hajója építőelemeinek felhasználásával. 1942-ben felszentelték a megmaradt templom barokk stílusú tornyát.
Strandfürdő romjai Az 1930-as években népszerű strandfürdő állt a község határában, amelynek forrásból érkező meleg vize gyógyította a köszvényt. A strandon nagy társasági élet folyt, de a fürdő a II. világháború után elpusztult, ma már csak romjai láthatóak.
Kisboldogasszony-templom Az 1942-ben épült templom a cserhátszentiváni plébános vezetésével, a helyi mesteremberek és a lakosság összefogásával készült el.
Egyéb látnivalók: Zsidó temető, kilátó, Szuha-patak szurdoka, Cserkút-puszta melletti forrás, Andezittömb-vonulatok, Hármas-forrás, Középhegy, Cserhátszentiváni természetismereti tanösvény, kálvária.
Története
A régészeti ásatások során talált leletek bizonyítják, hogy a terület az ősidők óta lakott volt. A tárgyi leletekből azt is megtudtuk, hogy szkíták és avarok is laktak a mai település környékén. A talált emlékek között van egy, az i.e. IV. és VI. század közöttről származó vas zabla-lelet is.
Az 1796-os Historia Domus 1087-et jelöli meg, mint a helyi templom építésének évét.
A község első írásos említése egy 1265-ös adománylevélen található, ahol mint "Szentivány bércét" említik. A XV. századból származó oklevelekből megtudjuk, hogy ekkor a Kökényes nemzetségből való Kothon (Katona) család a terület birtokosa.
A törökök 1542-43-ban elfoglalták és lerombolták a templomot és a falut, lakóit megölték vagy elhurcolták. A néhány évvel később kelt adózók listáján Szentivány már nem szerepel, 1572-ben pedig már pusztaként említik.
A török kiűzése után néhány család újra birtokba vette ősei földjét, és új családok is letelepedtek a területen. A falu újjáépítését és betelepítését a Konton család leányági örökösei kezdték meg, akik felvidéki tótokat telepítettek be a községbe. 1752-59-ben újjáépítették, 1771-ben bővítették a templomot. 1787-ban már közel 600 lakosa van a falunak.
1906-ban Szentivány megkapta új nevét, azóta hívják Cserhátszentivánnak. A névváltoztatásra amiatt volt szükség, hogy az országban több Szentiván nevű település is volt.
Az 1930-as években működött strandfürdőjét sokan látogatták, turizmusa jelentős volt abban az időben.
A község lakói ma palócosan beszélnek, de a palóc hagyományokat nem őrzik.