funiQ logo

This article is not available in English. This is the Hungarian version of the article.

Rimóc

A rimóciakat versengőknek tartották, akik mindig az elsők akarnak lenni mindenben. Innen eredeztethető az a helyi mondás is, miszerint amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek.

látkép

Van egy másik mondás, talán ismertebb, mint az előző: pislog, mint a rimóci nyúl.” A rajtakapott, meglepődött, megszeppent emberre mondják. A helyieknek úgy tűnik, annyira hozzátartozik már a nyúl a mindennapjaikhoz, hogy a község üdvözlőtáblája mellé is elhelyeztek egy vidám nyúl-figurát.

A mondás eredetének története egy mezei nyúlról szól, aki a nagy hideg elől a faluba menekült, és egy rimóci ház tetején kötött ki. Az átázott zsúptető azonban beszakadt alatta, és a padlásra esett, onnan pedig a kemencébe. Itt talált rá a gazdasszony, aki a sötétben csak a két pislogó szempárt látta. 

rimóci lány

A Cserhát északi nyúlványai alatt fekvő zsákfalut a palóc népművészet egyik központjának tartják, és nem csak a több mint félszáz jellegzetes kontyos palóc ház miatt, hanem a népzene, a népviselet, és a néptánc miatt is. 

Messze földön híres a település népviselete, a palóc falvak közül ez a legdíszesebb. Ünnepekkor a nagylányok rövid és sok alsószoknyás viseletet hordtak, vasárnap akár 12-16, kikeményített alsószoknyát is felvettek, amely fölé hímzett, fekete kötényt kötöttek. Nyakukban élénk színű kendőket, színes gyöngysorokat, fejükön pedig nagy, gyöngyös főkötőket viseltek.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Miklós-templom A község első temploma, vagyis a mai templom elődje valószínűleg már az Árpád-korban állt. A XVIII. század elején építették fel a mai templomot, a réginek a helyén.

Palóc Főkötő kiállítás A 2011-ben felújított, hagyományos stílusú parasztházban nyílt kiállításon 20 palóc település 40 darab főkötője tekinthető meg. A gazdagon díszített fejfedők mellett régi képeket és egy életnagyságú fotómontázst is megtekinthetünk.

tánc bemutató

Plébániaház A rimóci római katolikus templomtól néhány száz méterre található az 1786-ban épült, műemlék jellegű, ma is működő, barokk stílusú plébániaház.

Napszámos óra Tóth Dávid szobrászművész 2013-ban készítette a Napszámos órát. A bronz szobor egy mezítlábas, kapájára támaszkodó, palóc napszámos asszonyt ábrázol.

Falumúzeum A rimóci Falumúzeum egy 1920-ban épített kontyolt nyeregtetős palóc házban kapott helyet.

falumúzeum

Babamúzeum A múzeumban különböző korcsoportokba tartozó, életnagyságú babákat láthatunk, amik a rimóci népviseletnek megfelelően vannak felöltöztetve.

Egyéb látnivalók: Szent Erzsébet-szobor, Petőfi-szobor, Nepomuki Szent János-szobor, Hősök emlékműve, '56-os emlékmű, Fogadalmi kápolna. 

Rimócról kerékpárút vezet Hollókőre.

Története

A község közelében feltárt honfogalás kori sírokban Szent István pénzérméket is találtak, ami valószínűsíti, hogy a mai Rimóc helyén állt a régi falu is, amelynek már temploma is volt.

A XIII. század elején az a Simon bán volt a terület birtokosa, aki részt vett a Gertrúd királyné elleni merényletben.

népviseletbe öltözött lány

A dokumentumok szerint a falu a XIV. század első felében két részből, Kis- és Nagyrimóczból állt.

A XIV. század elején Rimóc a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiainak tulajdonában volt, ám amikor ők Csák Máté mellé álltak, Károly Róbert király Szécsényi Tamás vajdának adta a területet. A falu így a környező településekhez hasonlóan a Szécsényi uradalom részévé vált.

A török hódoltság ezt a falut sem kímélte, de a másfél évszázad letelte után gyorsan újra benépesült.

A XVIII. század második felében gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel is birtokolták a területet. 1826-ban gróf Forgách József a község tulajdonosa. A későbbiekben – többek között – báró Prónay Róza és Irma, özvegy Plachy Tamásné született Ruttkay Mária és Gross Jenő doktor tulajdonában is állt Rimóc.

A község ma egy folyamatosan fejlődő, élő falu, ahol tisztelik és ápolják a régi hagyományokat. Az 1920-ban létrejött Rimóci Rezesbanda a mai napig működik.