Ecseg
A Cserhát déli lábánál elterülő, közel 1200 fős községet forrásokat, patakokat rejtő hegyek és völgyek veszik körül. Ecseg területén egyesül a Szuha-patak a Kozárdi-patakkal.
A környék ideális a túrázás, kirándulás szerelmeseinek, hiszen bármerre is indulunk a községből, biztosan csodák tájakat fedezünk fel utunk során.
Ecseg régen nevezetes volt az itt termelt szőlőből készült ízletes vörösboráról, ami a főurak körében is annyira közkedvelt volt, hogy azt a középkori királyok fizetőeszköznek is elfogadták.
Az egykor itt állt Ilona-várhoz, amelynek ma már romjai sem láthatóak, több legenda is kötődik. A história szerint a vár egy időben Füzér Borbála tulajdona volt, akinek a nép az Ekebontó Borbála gúnynevet adta. Az elnevezést annak köszönhette, hogy a neki tetsző férfiakat maga elé hívatta, és ha azok megfelelően le tudták csillapítani heves asszonyi indulatait, akkor kifogatta az ökröket az eke elől, és ezeket a férfinak ajándékozta.
A várat Leányvárként is említik, ami egy elmélethez kötődik. Eszerint a vár egykori úrnője Füzér Ilona volt, aki után a Szuha-patakot a múlt század végéig Füzér pataknak, vagy Füzéresnek is nevezték a helyiek. Az ő leányági örököse vagy örökösei miatt hívhatták a várat Leányvárnak.
Míg a fenti történeteknek talán van valami valóságalapjuk, de amit arról mesélnek – néha még ma is – a helyiek, hogy micsoda kincsek voltak elrejtve a várban, és hogy egy alagútrendszer összekötötte azt valamelyik szomszédos várral, az biztosan kitaláció.
Van azonban egy szájhagyomány útján terjedő história, amely igazolni próbálja az alagutak létezését. A történet szerint valamikor régen kacsákat engedtek be az ecsegi Ilona-vár egyik alagútjába, amik másnap reggel vidáman úszkáltak a bujáki vár alatti patakban. Annak ellenére, hogy a mesében van némi hiba, még ma is sokan hisznek az alagutak létezésében.
Túraajánlatok
Látnivalók
Mindenszentek templom A régen itt állt, XV. századi templomnak mára csak a tornya maradt meg, amihez 1780-92-ben hozzáépítették a ma látható templom barokk stílusú hajóját és szentélyét. A templom korábbi, XV. századi harangját ma a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatjuk, az itt talált XV. századi áldozókelyhet Vácott őrzik.
Egykori Ilona-vár A vár valószínűleg valamikor az 1250-es években épült, Csák János utasítására. A huszita hadakozások során a vár állapota erősen leromlott, a XV. században pedig a nagy része el is pusztult. Ma már csak a Várhegy tetején lévő kőtörmelék és a kihelyezett információs tábla őrzi az Ilona-vár emlékét.
Egyéb látnivalók: Szuha-patak, Ecsegi-szentkút, Boldogasszony-káponka, Szent Anna káponka, Orbánka káponka, Hajnalné kápolnája, Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, Mária kegyhely, Kápolna-forrás, Boros úti pincesor, Márta-vízlépcső, Margit-vízlépcső.
Története
Ásatok során a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is kerültek elő.
A község első írásos említése egy 1238-ból származó okirat, amelyben IV. Béla király megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet.
Ecseg 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt. A településen valaha olyan jó bort készítettek az itt termett szőlőből, hogy a királyok adófizető eszköznek is elfogadták.
A község római katolikus templomát egy XV. századból maradt templomtoronyhoz építették hozzá. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, felszentelése 1792-ben történt.
A XVI-XVIII. században több birtokosa is volt a falunak, legjelentősebb tulajdonosainak a Forgách családot tekinthetjük. A török kiűzetése után a lakosság főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott, de kiemelkedő szerepet kapott a szőlő- és bortermelés is.
Az 1900-as évek első felében az Osztroluczky család volt a falubirtokosa.