Nadap
A Velencei-tótól északra, a Temető-hegy déli lábánál elterülő, több mint 500 lakosú kisközség, ahol a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy található.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Lovasberény–Vereb–Pázmánd–Nadap–Lovasberény
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Velence–Kápolnásnyék–Pázmánd–Nadap–Velence
- Velencei-hegység körA Velencei-tó körüli dombságról pazar kilátás nyílik a tóra.
- Velencei-tó kerékpártúra 3.
Gyalogtúrák
Nadapon vezet keresztül a piros turistaút. Ezen a Szabadság utcán kelet felé indulva Pázmándra (Zsidó-hegy: kálvária-szoborcsoport, kvarcitsziklák; r. k. templom) gyalogolhatunk.
Túránkat a másik irányban, a Rákóczi utcán kezdve a szintezési ősjegyet érintve a Kövecses-hegyen, majd a Meleg-hegy ligetes déli oldalában haladva az Angelika-forráshoz (P, Pb, P+, Z turistautak csomópontja) juthatunk el.
Innen a patak mentén, a jelzést követve a vadregényes Bodza- és Hurka-völgyön (hatalmas gránitsziklák, sziklaszoros) át a Mészeg-hegyre (arborétum, tájmúzeum, 1848-as honvédemlékmű, Katonai Emlékhely) és a Szúnyog-szigetre (Halászcsárda, hajóállomás) túrázhatunk. Nadap határából a sárga jelzés a Bence-hegyen (kilátás, Vörösmarty-présház) keresztül Velencére visz (Molla Szadik sírja, kastélyok, strand, vasútállomás).
Látnivalók
Nadapi szintezési ősjegyek
A település mellett, egy gránitsziklán található a két szintezési mérőkő. Az egyik az un. Adria feletti szint-, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.
A János-hegy oldalában, a felhagyott régi gránitfejtőben áll az 1888-ban elhelyezett Adriai Szintezési Ősjegy alacsony vaskerítéssel körülvett hófehér kőobeliszkje. Az Osztrák–Magyar Monarchia 7 szintezési főalappontja közül csak ez az egy maradt a mai országhatárainkon belül, a kívülre rekedtek helyett pedig 6 új létesült.
A mélybe nyúló gránitot sokáig mozdulatlannak hitték, ezért ide helyezték az ősjegyet. Azonban később kiderült, a tektonikus mozgások miatt néhány évtized alatt, az Adriai-tenger középvízszintjéhez (trieszti mólón lévő 0 magassági pont) képest 32 mm-t emelkedett a hegység. A szintezési ősjegy elveszítette hitelét, ezért nem messze tőle új, Balti Szintezési Főalappont létesült 1951-ben, aminek segítségével meghatározták a magyarországi magasságokat. Ennek viszonyítási pontja (0 pontja) a Finn-öbölben lévő Kronstadt szigetnél van. A szintezési ősjegy magassága 173,8385 m.
Palermói Szent Rozália római katolikus templom
Az első nadapi templomot 1740-ben építették Palermói Szent Rozália tiszteletére. Mai formája 1902-ből származik; a korábbi (1740 körüli) templomnak a helyére épült, amelyben Vörösmarty Mihályt megkeresztelték.
Keresztelőmedencéjét a régi templomtól örökölte, 2000–2001-ben az eredeti alakját visszaállítva szépen felújították.
Millenniumi Park
2000-ben, a költő születésének 200. évfordulóján a Millenniumi Emlékparkban felavatták Vörösmarty Mihály mellszobrát.
Egyéb látnivalók: I. világháborús emlékmű, kitelepítési emlékmű, szovjet emlékmű.
Története
Nadap környéke az ősidőktől lakott. A kőbánya területéről paleolitikum (őskőkor) végi (Gravette-i kultúra) pattintott kőeszközök, állatcsontok és tűzhelymaradványok kerültek elő.
A leletek tanúsága szerint a bronzkorban település lehetett a környéken. A János (Magos)-hegy északkeleti oldalából Kr. e. XII. századi fegyverek, szerszámok, edények és ékszerek gazdag leletanyagát tárták fel.
A honfoglalást követően, a X–XI. században Nadap a fehérvári váruradalomhoz tartozott. 1193-tól a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, de a Csákok megszerezték tőlük és a csókakői váruradalmukhoz csatolták. A hagyomány szerint a Templom-hegy déli oldalában megtalálhatók még a keresztesek kolostorának maradványai.
A XIV. század vége felé Nadapi nevű birtokosát említik. A törökdúlás alatt pusztává vált falut új ura, Fleischmann Anselm Ferenc 1720-ban katolikus német családokkal népesítette újra. Mivel Fleischmann külföldi volt, hivatalosan nem lehetett a falu tulajdonosa, ezért sokan igényt tartottak a birtokra. 1731-ben bírósági úton a Czirákyaké lett Nadap, és övék maradt egészen 1945-ig.
A templom mellett hajdan Megyei Képzőművészeti Alkotóház működött, falai közt Amerigo Tot is megfordult 1969-ben.