Pázmánd
A Velencei-hegység keleti szélén, a Zsidó-hegy északi lábánál fekvő, több mint 2000 fős község a kirándulni vágyók igazi földi paradicsoma.
A Zsidó-hegyen található kvarcitsziklák tetején kis mélyedések vannak, melyekben az esőzések után megmarad a víz – ezeket a népnyelv rókaitatónak nevezi. A pázmándi sziklák legizgalmasabb része az a szűk sziklaszoros, ahol a p turistaút is keresztülhalad.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Lovasberény–Vereb–Pázmánd–Nadap–Lovasberény
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Pázmánd–Kajászó–Vál–Vereb–Pázmánd
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Velence–Kápolnásnyék–Pázmánd–Nadap–Velence
- Velencei-hegység körA Velencei-tó körüli dombságról pazar kilátás nyílik a tóra.
- Velencei-tó kerékpártúra 3.
Gyalogtúrák
A falu délkeleti szélétől, a kápolnásnyéki országúttól, a kertek végében indul a P jelzés, amely a sziklák között felkapaszkodik a Zsidó-hegy tetejére (kvarcitsziklák, kálvária, szép kilátás), később érinti a Cseplek- és Cseket-hegy közötti időszakos Pázmándi-forrást, majd legelők, szántók és szőlők között haladó keskeny aszfaltúton Nadapra vezet.
Látnivalók
Boldogságos Szűz Szeplőtlen Fogantatása templom
1719-ben épült a barokk római katolikus templom. A torony robusztus támpillérekkel erősített alsó része a csúcsíves ablakokkal XII. századi kora gótikus, a törökdúlás idején elpusztult középkori templomból maradt fenn.
Egyes források szerint a Magyarországon ritkaságnak számító, „átjárós” támpilléreket a török kor végeztével, a megrongált torony megtámasztására építették az épület helyreállítása során. A templomban a Kempelen család 3 tagjának vörösmárvány sírköve látható.
Mária-oszlop
A templomnál található az 1735-ben állított barokk Mária-oszlop.
Jezsuita rendház épülete
A volt jezsuita rendház (majd uradalmi kastély) XVIII. századi, barokk épületében ma iskola működik.
Jankovich kúria
Ez az épület a falu harmadik legidősebb épülete.
Vízimalom
A malom valamikor az 1700-as évek második felében épült. 1938 és 1951 között még használta is a falu utolsó molnárja, de utána elhanyagolták az épületet. A folyamatos állapotromlás miatt 1970-es években végül elbontották az egész épületet.
1998-ban Hegyi János és családja vette meg a területet, akik időt és energiát nem sajnálva, több múzeum és levéltár archívumából összeszedték a vízimalom alaprajzát, 1932-es műszaki leírását és az engedélyezési okirat másolatát, amik alapján újra felépítették a malmot. Az újjáépített vízimalom kereke 2001. őszén fordult meg először. A malom melletti füves területen pihenőhelyet alakítottak ki a turisták számára, és áll itt egy gémeskút is.
Kálvária, kálváriadomb
A hegyen található a kálvária, ahonnan szép kilátás nyílik Pázmándra és a környező tájra.
Tájház
Berendezése a XX. század eleji vidéki ember lakáskultúráját és használati eszközeit mutatja be. A tájházhoz tartozik egy pajta, ahol népi mesterségekkel ismerkedhetünk meg.
Pázmándi kvarcitsziklák
Érdemes még megnézni a Zsidó-hegy eocén utóvulkáni, hidrotermális tevékenységhez kapcsolódó kvarcitszikláit. Az állandónak mondható, egyirányú légmozgásoknak kitett sziklákon a szél szállította apró ásványszemcsék eróziós nyomait csodálhatjuk meg.
A kvarcitsziklák tetején lévő kis mélyedésekben eső után megmarad a víz – ezeket a népnyelv rókaitatónak nevezi. A pázmándi sziklák leglátványosabb része az a szűk sziklaszoros, ahol a p turistaút keresztülhalad.
Egyéb látnivalók: Nepomuki Szent János szobor, tűzoltó emlékmű, Híd és kilátópont, Pázmándi „sziklaszoros” a Zsidó-hegyen, Paplak, Szentháromság-szobor, Keresztnél lévő emlékpark, Fehérkereszt, Szent Vendel-szobor (Zsidóhegy), Szent Orbán-szobor (Szőlőhegy), Téglaházi forrás.
Szolgáltatások
Szórakozás
Bálint Borárium és Bormúzeum
- Cím: 2476 Pázmánd, Szerelemvölgyi út
- Tel.: +36 20 209 5919
- Web: www.balintborarium.hu
Pázmándi Kálvária
- Cím: 2476 Pázmánd, Zsidókő-hegy
Szállás- és vendéglátóhelyek
Manó Vendégház
- Cím: 2476, Pázmánd, Kossuth utca 31.
- Tel: +36 22 464 002 (esti órákban), +36 20 392 9197
- Web: www.mano-vendeghaz.hu
Története
A Pázmánd területéről előkerült legrégebbi régészeti emlékek a kora vaskorból (hallstatti kultúra) származó halomsírok (tumulusok) voltak. A római birodalom idejében erre haladt az Aquincum felé vezető fontos út. A homokbánya területéről egy díszes edény (terra sigillata) töredéke került elő, valamint a székesfehérvári múzeumban őriznek egy pázmándi, Omphale-t ábrázoló terrakotta domborművet, az Omphale-reliefet.
Pázmánd területe a Nyék nemzetség szálláshelyéhez tartozott a honfoglaláskor. Az államalapítás idején Székesfehérvárhoz való közelsége miatt fontos hely lehetett. A Hont–Pázmány nemzetség ősei, a Gizella királyné kíséretében Svábföldről jött lovagok, Hont és Pázmány (Hunt, Pázmán) testvérek adományként kapott nyári szállásbirtoka volt, nevét Pázmány lovagról kapta.
A törökdúlás alatt, 1645–1688 között lakatlanná vált, temploma is elpusztult. Határát verebi parasztok művelték, az adót a töröknek fizették.
A puszta újratelepítése 1717–20 között történt. Új lakói többségében felvidéki magyarok, kisebb részben szlovákok voltak – innen ered a régi, Tótpázmánd név.
A komáromi jezsuiták a régi templom romjaira új templomot emeltek, felépítették a rendházat (a későbbi uradalmi kastélyt), megalapították a plébániát és vízimalmot létesítettek a Bágyom-éren. 1775-ben, a jezsuita rend feloszlatása után két évvel Mária Terézia Kempelen Farkas feltaláló testvérének, Kempelen János generálisnak adományozta a birtokot, majd a család leszármazottja, Pázmándi Kempelen Imre – nehéz anyagi helyzete miatt – 16 évre zálogba adta Coburg hercegnek.
Miután földesura nem tudta kiváltani birtokát, a tulajdonjog a herceget illette, aki később eladta Lyka Anasztáznak, akitől halála után legidősebb fiára, Lyka Dömére szállt. Az ő idején, a XIX–XX. század fordulóján folytak a legfontosabb építkezések: egy 300 fős iskola, tűzoltószertár, szegényház és óvoda épült fel ebben az időszakban.