Fűzfő-gyártelepi Szent László-templom, Balatonfűzfő
Rott Nándor veszprémi püspök 1935-ben Fűzfő-gyártelepen római katolikus plébániát létesített, és kinevezte az első plébánosnak dr. Androsits Istvánt, aki két évvel később kezdeményezte a gyártelepi Szent László-templom felépítését.
Az építkezést az akkori Nitrokémia Ipartelepek Rt. – 1921-ben lőpor és robbanóanyag gyártására létrejött vállalat – finanszírozta és a templom felett a „kegyúri jogot” – amely a templom alapításával járó kiváltságok és kötelességek összességét jelenti – a gyár mindenkori vezérigazgatója gyakorolta.
A templomot a Nitrokémia főépítésze Balajti Géza tervezte, ám az építkezés akadályokba ütközött, mert a gyártelepen tervezett minden építkezést jóvá kellett hagynia a Honvédelmi Minisztériumnak. Ők azonban nem engedélyezték, hogy az erdőben amúgy jól elrejtett lakótelepből kiemelkedjen a templom tornya, úgy vélték ugyanis, hogy a torony hadászati célpontnak minősül. Ezért nincsen a végül 1938-39-ben épült Szent László-templomnak tornya.
A helyiek által csak Fűzfő-gyártelepi templomnak nevezett épület ólomüveg ablakait Palka József aranykoszorús üvegfestő mester készítette az 1940-es évek elején. A templom fa és vas díszítő elemeit, valamint a templombelső berendezését a helyi Nitrokémia – 1921-ben lőpor és robbanóanyag gyártására létrejött vállalat – mesteremberei készítették.
A templomtól néhány méterre álló haranglábat és a közelében lévő feszületet még a templom felépülése előtt állították. A benne található harangot 1935-ben Szlezák László harangöntő mester készítette Budapesten.