Szomor
Több mint 1000 lakosú község a Gerecse délkeleti részén, a Kakukk-hegy lábánál.

Túraajánlatok
Kerékpártúrák:
Látnivalók
A XVIII. század végén, eredetileg a reformátusoknak épült a késő barokk római katolikus templom, melyről feltételezik, hogy gótikus eredetű. Gyönyörűek szőlőmotívumokkal díszített faragott padjai, vörös márvány keresztelőkútja és szenteltvíztartója.

Műemlék a díszes homlokzatú, copf stílusú temetőkápolna is, amelyet Schemberg Félix tervei alapján építettek 1811-ben.
1807-ből származik a Jókai utca és Vörösmarty utca sarkán álló – szintén műemlék – késő barokk Nepomuki Szent János-szobor.
Említésre méltóak a volt Kézdi–Vásárhelyi-kastély (ma iskola, Mátyás király utca 8.) hatalmas, árkádos, boltozatos pincéi és azok vasajtói, melyek a XV. századból származnak, valamint a Gyermelyi u. 5. szám alatt nyíló népi pince.
Bajna felé, a műút közelében lévő ifj. Schuszter Márton házában egy Silvanusnak szentelt római feliratos kő található. (Silvanus az erdők istene a római mitológiában.) A templom közelében, Schuster Mátyás házának kerítésébe szintén egy római feliratos kő van beépítve. A Vörösmarty utcában, a templomhoz közel egy klasszicista lakóház áll.

Története
A területén kő- és bronzkori (kovácsműhely), illetve római kori leleteket is találtak. Leghíresebbek: a Somodorpusztáról előkerült, szinte teljesen ép római kocsi bronz oromdíszekkel, egy bronz háromláb és egy feliratos, domborműves római sírkő (ez utóbbiról Mommsen, a XIX. század nagy német történettudósa írt értekezést). Szomor és Gyermely között római országút maradványaira bukkantak.
A falut – „Zomodor” néven – 1269-ben említették először írások. Az akkori falu a mai Somodorpuszta területén helyezkedett el. A faluhoz kötődik a magyar történelem egyetlen olyan esete, amikor uralkodót megcsonkítottak: I. (Orseolo) Péter – Szent István unokaöccse – amikor elűzetése után visszakerült a trónra, hűbérül ajánlotta Magyarországot III. Henrik német–római császárnak. Az uralkodó döntése ellen fellázadók visszahívták Vazul (Vászoly) hercegnek, I. (Szent) István unokatestvérének három fiát, köztük András (Endre) herceget, a menekülő Pétert pedig Szomornál elfogták és megvakították. András herceg ezt követően került I. Andrásként a magyar trónra.
A török korban elpusztult a falu, a XVIII. században református magyarokkal újranépesítették, de őket az új tulajdonosok, a Sándor grófok elkergették és katolikus németeket költöztettek a helyükre. A II. világháború után, 1946-ban a sváb lakosság többségét kitelepítették és helyükre magyar családokat hoztak.