A Diósjenő fölött emelkedő 523 méteres Csehvár nevű hegyen egykor vár állt. Habár ezt már nem látni, az azt körülölelő földsáncokból következtethetünk méreteire. A Börzsöny szélét jelentő Báránybérchez kapcsolódó Csehvár nagyon meredek, nehezen megközelíthető, ám remek kilátópont.

A várat elsőként egy 1290-ben kelt dokumentumban említik, 5 évvel később Egyed fia, Sándort mint királyi várnagyot jegyzik. A XIV. század végén az okmányok a területre Jenő birtokként hivatkoznak, ami miatt valószínűsíthető, hogy ekkorra a vár elpusztult. 1437-ben Zsigmond király Jenő falut Lévai Cseh Péternek adta zálogul, a várat azonban nem említik. Ezt követően vagy a Lévai Csehek, vagy a husziták újra felépítették a várat. Egy 1456-ben kelt oklevél arról számol be, hogy a várat a huszita vezértől, Axamittól kellett Újlaki Miklósnak visszaváltania, Hamarosan a Lévai Cseh család visszavásárolt a várat és az Péter fia, Lászlóé lett. A Csehvárat 1470-ben említik utoljára, mint László fia, János birtokát.

A vár területe több helyen bolygatott, az itt talált leletek között tégla-, kő- és habarcs darabok is voltak, emellett előkerültek a XIV-XV. századból származó cserepek is.

Egy nagyjából 1,5 km-es könnyű, 200 méteres szintemelkedésű túra során elérhetjük a vár helyét a Diósjenői Erdei Szabadidőparktól.