Sokorói Kalandok 50 km

Sokorói Kalandok 15 km

Nyúl, Szent István tér

A rajt- és a célhely közvetlen közelében található a település római katolikus temploma, a Mindenszentek templom, amelyet 1769-76 között, késői barokk stílusban építettek Mária Terézia magánpénztárából. A téren áll az I. és II. világháborús emlékhely is a falu hősi halottainak névsorával. A községház oldalába süllyesztve Szent István fejszobra kapott helyet, a tér közepén pedig a 2005-ben felállított történelmi emlékoszlop faragott kopjafája áll. A faluház előtt a millenniumi kettős kereszt és a trianoni emlékmű kapott helyet.

Nyúl, Szurdik

A Jókai utca végén védett vadgesztenyefa oltalmában Mária karján gyermekével szobrot láthatunk, amely alacsony fakerítéssel védett. A szobor 2 méteres korinthoszi oszlop tetején áll. Ez a legrégebbi emberi alkotás, amely Nyúl településen a mai napig fennmaradt.

Itt ér véget a község leghíresebb látnivalója, a Szurdik, a 650 méter hosszú, 40-60 méter széles, néhol 20-30 méter mély vízmosás, amelynek szintkülönbsége 50 méter. A vízmosást először egy 1840-es katonai térképen jelölték Sárkánylik néven. Kialakulása mintegy 150-200 évvel ezelőtt kezdődhetett, amikor a megnövekedett lakosság a megélhetésüket jelentő szőlőterületeket igyekezett növelni, és emiatt jelentős erdőterületeket irtottak ki, utat nyitva a felszínt pusztító eróziónak. A meggondolatlan emberi beavatkozás következtében a Szurdik pár évtized alatt félelmetes vízmosássá szélesedett és mélyült, míg a lehordott hordalék az itt élőknek okozott komoly gondot. Ma a Szurdik a Fertő-Hansági Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület.

Utunk során nevezetes pincéket is útba ejtünk. Nyúl talán leghíresebb pincéje a Sárkánylik, a legalább 500 éves pince. Egykoron dézsma pinceként működött, azaz ide szolgáltatták be a tizedet a hegyközség egyházi birtokosai részére.

Nyúl, Szent Donát-kápolna

Hatalmas hársfák között jobbra feltűnik a Szent Donát-kápolna. Szent Donátot a szőlősgazdák védőszentjükként tisztelik ma is az egész községben. A szentély 1710-ből való, amelyet 1830-ban kápolnává bővítettek és 1901-ben látták el harangtoronnyal. A kápolna mellett hatalmas védett öreg hársfák alatt található a szabadtéri oltár. Minden év augusztus 7-ét követő vasárnap délelőttjén tartják itt a búcsúi nagymisét, melyre sokan összegyűlnek a faluból.

Kajárpéc, Hatos-tölgy

A több mint 300 éves famatuzsálem Kajárpéc és Tényő között, a sokorói lankán a kirándulók, túrázók egyik kedvelt állomása, pihenőhelye. Becslések szerint az 1600-as évek végétől kezdődően már biztosan vigyázta a környék erdeit, fáit, és azóta számos, a vidék történelmét meghatározó esemény tanúja volt. A Hatos-tölgy magassága 18-20 méter, törzskerülete 6-8 méter.

Az országban egyedülálló módon, tölgytől szokatlanul a tövéből hatfelé ágazik el a törzse, innen származik a neve. Ugyan a hatból mára sajnos csak öt maradt, de ez nem csökkentette a látványos faóriás népszerűségét.

2012-ben az év fája versenyen 2. helyen zárt.

Tényő, Árpád-kút-forrás

Tényő végénél találjuk az Árpád-kút nevű forrást, amelyről a helyi legenda azt tartja, hogy Árpád vezér és kísérete 903-ban erre járván ivott a forrás vizéből. A forrás kőbe foglalása után eltömődött.