funiQ logo

This article is not available in English. This is the Hungarian version of the article.

Szent György-hegyi túra

Download track as GPX file for your GPS device.
Teljes táv: 5,5 km
Össz. emelkedő:  280 m
Össz. lejtő: -280 m
Magasság max.: 399 m
Magasság min.: 206 m

Túránk indulópontja a Szent György-hegy nyugati oldalában lévő egykori bazaltbánya udvarán lévő parkoló, ami egyben a Bazaltorgonák tanösvény kezdőpontja.

A 415 méter magas Szent György-hegy a Tapolcai-medence jellegzetes, koporsó alakú vulkáni tanúhegye. A szomszédos Badacsonyhoz hasonlóan szintén szőlők települtek szoknyájára, kopár, hullámos fennsíkjáról páratlan kilátás tárul a környékre, a plató meredek oldalán pedig hazánk leglátványosabb bazaltorgonáit csodálhatjuk meg.

  • Megközelítése gépkocsival: a Szigliget-Tapolca közti műútról, a raposkai letérőnél jobbra a szőlőkön keresztül vezet fel az először köves, majd az utolsó métereken földút.
  • Autóbusszal a raposkai letérőnél kell leszállni, onnan a zöld jelzéseket követve a Szent György-kút mellett elhaladva kb. 1 km a parkoló.
  • Ha vonattal jövünk, Raposkánál szálljunk le, úgyszintén a zöld jelzéseket követve, először átvágunk a falun, úgy érünk el a hegyre vezető útra. *Autóval a Lengyel-kápolna előtt is megállhatunk.

Útvonal

A hegy nyugati oldalában mélyen bevágódott bazalt külfejtés hatalmas udvarán kialakított parkolóban kezdjük a hajdani vulkán meghódítását. A sárga jelzésű széles kocsiúton indulunk el déli irányban, majd pár perc alatt elérjük a balra meredeken hegynek felvezető piros jelzésű ösvényt. A ritkás növényzetű hegyoldalban vezető meredek ösvényről szép kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre és a hegységre. 10 perc alatt egy jelöletlen elágazáshoz érünk, itt jobbra tartsunk a széles, enyhén emelkedő földúton. Ez elméletileg a kék háromszög jelzést viseli, bár mi nem láttunk egyetlen jelzést sem. (A balra tartó piros jelzés egy kellemetlenül csalános, benőtt szakaszon megy keresztül, ha ezt elérjük, ne menjünk tovább rajta, menjünk vissza a kereszteződéshez.)

A széles szekérúton maradva 7-8 perc alatt kiérünk a Szent György-hegy füves, kopár csúcsára, ahonnan felejthetetlen a kilátás a Badacsonyra, a Gulácsra, a Balaton víztükrére. A tanúhegyek, mint amilyen ez is, mutatják a 3-4 millió évvel ezelőtti Pannon-tenger egykori aljzatát: a vulkáni lávából megszilárdult bazalttakaró megóvta a területet, míg körülötte a felszín lepusztult: ezért is nevezik ezeket a magaslatokat tanúhegyeknek.

A Szent György-hegy kúpjáról az erdei fenyők takarása ellenére csaknem teljes a körkilátás, zavartalanul gyönyörködhetünk a Tapolcai-medencét övező csúcsokban, a szigligeti várhegyben és a Keszthelyi-hegység vonulataiban. A csúcsról dél felé pár méterre egy panoráma táblán azonosíthatjuk be a környék fontosabb pontjait. A csúcsról az ösvény balra fordul egy oldalsó oromra, ahonnan a padok, asztalok mellől szintén zavartalan kilátás tárul elénk a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

Az észak felé kanyarodó ösvény rövidesen egy kőből épült esőbeállóhoz visz, majd pár méterre egy elágazásnál az Országos Kéktúra jelzéseivel találkozunk. Ezeket követve balra fordulunk, és a hegy tetején először szintben, később enyhén lejtő út pár perc alatt kivisz utunk legérdekesebb részéhez, a káprázatos bazaltorgonákhoz, a néhol akár 30 méter magas, másfél méter átmérőjű bazaltoszlopokhoz. Az erózióval sokszögletű oszlopokká töredező hatalmas orgonasípokra emlékeztető formák a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek, majd a bazalt a merőleges felületek mentén felhasadozott. Érdekesség, hogy az oszlopok közötti rések tágulása több millió évvel ezelőtt kezdődött, és a mai napig is tart.

Mielőtt megkezdjük ereszkedésünket az égbe nyúló bazaltorgonasípok közt, tegyünk egy kis kitérőt balra a kék háromszög jelzésű kis ösvényen, mely kivezet a bazaltorgonák tetejére. Innen parádés kilátás tárul elénk: megpillantjuk Tapolca házait, mögötte jó messze pedig e hegy ikertestvérét, a Kisalföld szélén emelkedő Somlót, a Bakony nyúlványait, a Kapolcsi-völgyet, adótornyával a Kab-hegyet, a félbevágott Hegyestű sziluettjét, rögtön előttünk itt a Csobánc és karnyújtásnyira az alattunk lévő falvak. Jól kirajzolódik a vasút, a sok út, a fasorok, amelyek keresztbe-kasul szelik a Tapolcai-medencét.

A kék jelzésű út meredeken ereszkedik le a kétoldalt tornyosodó bástyaszerű bazaltorgonák között, majd egyre meredekebbé válik, és korláttal megsegített lépcsősoron jutunk ki a félelmetes sziklaszorosból. Az út végül a Szent György-hegyi (Kaán Károly) egykori turistaháznál lévő útelágazásnál ér le. Ma 30 ember befogadására alkalmas kulcsosházként üzemel, ezért ha a kissé lelakott épületben éppen nincs senki, akkor a házat zárva találjuk. A kulcsot Kisapáti polgármesteri hivatalában lehet beszerezni, innen egyébként autóval is elérhető a romantikusnak és vadregényesnek hirdetett kulcsosház.

A turistaháztól tegyünk egy kis kitérőt egy érdekes természeti képződményhez, a Jégbarlang üregéhez. A zöld jelzésen menjünk balra, 1-2 percen belül bal oldalt egy tájékoztató tábla mellett látjuk a kőtengerszerű képződményt, melynek közepén egy mélyedést találunk, ahol érdekes módon a környező levegőnél legalább 10 fokkal hűvösebb van. Meleg nyári napokon rendkívül jól esik a természetes klíma, de a környéken piknikezők is gyakran használják hűtőszekrényként a Jégbarlang üregét.

Visszatérve a kulcsosházhoz, a sárga és a zöld jelzésen folytatjuk utunkat. Pár lépés után a sárga jelzés jobbra letér, ezt követve vékony ösvényen, sűrű, fiatal erdőben kanyargunk fel s alá. Figyelem! A következő 20-25 perc elsősorban a jelzések követéséről és megtalálásáról szól, többször érünk tisztásra, szélesebb földútra, ilyenkor minden nyomolvasó képességünkre szükségünk van, hogy a jelzett utat megtaláljuk.

Ha a jó úton vagyunk, hamarosan kiérünk egy furcsa építmény mellé, ez a nemrég épült ortodox remetelak temploma. A szépen a tájba simuló épület után még egy negyedórát kanyargunk a helyenként kellemetlenül csúszós csapáson, aztán kibukkanunk egy romos keresztnél. Jobb oldalt látjuk az egykori Ify-kápolnát, az Emmaust, mely már régóta romosan, elhagyatottan áll. Az 1950-es években építette Ify Kálmán fonyódi plébános, majd halála után az enyészeté lett a romantikus kis kápolna. Manapság meglehetősen kísérteties a hely, bemenni életveszélyes.

A hajdani kápolnától már szőlőskertek közt vezet a kényelmes, jól követhető út, 10 perc alatt oda is érünk a már a távolból látható, gyönyörű, 1775-ben épült, barokk stílusú Lengyel-kápolnához. A torony és az oromzat fülkéiben szobrok állnak, oltára és szószéke gazdagon faragott. Közelében áll az ugyancsak barokk stílusú műemlék, a szintén XVIII. századi Tarányi-présház, törtvonalas oromzatát szintén szobrok díszítik, köztük a hordón lovagló Bacchus alakja. A kápolna a Balaton-felvidéki barokk egyházi építészet kivételes emléke, a présház parasztbarokk homlokzatával pedig a régió jelképévé vált.

Jobbra az Országos Kék Túra jelzéseit követjük az aszfaltos, szintben haladó úton. 5 perc múlva elérjük a híres Oroszlánfejű-kutat. Az 1901-ben épített bővizű kút nevét a foglalat kő oszlopának faragott oroszlánfejéről kapta. Régebben életmentő volt kissé lágy, hideg vize, ám most egy tábla figyelmeztet minket, hogy a bő sugárban ömlő víz nem iható.

A kút után rövidesen jobbra kanyarodunk a kék jelzéseket követve egy kis szőlőhegyi dűlőre, a kék mellett a piros és a sárga jelzések is kísérik utunk, mely a kis ösvényről később aszfaltútra vált, majd egy jobb kanyart leírva betér az erdőbe. A T alakú elágazásnál balra megyünk a sárga és a piros sávokat követve, mivel a kék visszavezetne minket a hegytetőre. 10 perc kényelmes sétával érünk vissza kiindulási pontunkra, az egykori bazaltbánya parkolójába.