Délegyháza - Bugyi - Apaj - Dömsöd - Ráckeve - Majosháza - Délegyháza

Egy hosszabb túra sík és főként aszfaltos utakon, sok szép látnivalóval, hangulatos tavak között, akár az egész napos tekerés örömével. Több megállót, kitérőt is ajánlunk útközben: egy tanösvényt a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Petőfi egykori lakhelyéből kialakított múzeumot vagy épp városnézést Ráckevén.

A túra Délegyháza vasútállomáson kezdődik, ahonnan a Rákóczi úton indulunk el. Pár méter múlva egy nagyon szép kis park és Szent Istvánnak állított faragott fa emlékmű tűnik fel a bal oldalunkon. Innen indul a Délegyháza szépségeit bemutatni hivatott, helyiek által létrehozott gyalogos, kerékpáros és vízi tanösvény is. Tovább haladunk az úton, egészen a végéig, ahol balra kanyarodunk egy földes útra, amin néhány méter múlva jobb és bal oldalon is tó tűnik fel. A nádas, fás parton állva csodálhatjuk nyugalmukat. Egy kis hídhoz érünk, amely a két tavat összeköti.

Átmegyünk, és a földúton (ami tisztes nevén Újpesti sor) addig megyünk, míg egy aszfaltos útig érünk, ahol jobbra fordulunk. Útközben érdemes figyelnünk a számos kis szabadtéri gyermekjátszót vagy kiskertet. Különleges hangulatú üdülőövezetben tekerhetünk. Miután jobbra fordultunk az Óbudai telep nevű aszfaltos útra, ezt követve haladunk egyenesen, egészen addig, míg a KRESZ táblák balra kanyarodásra nem kényszerítenek. Ez már a Nomád part, amelyen haladva a házak mögött még mindig fel-fel tűnik a IV-es tó.

Az úttal jobbra fordulunk, és követjük még akkor is, mikor újra földessé, murvássá alakul. A kanyar után 1 km-t teszünk meg, amikor egy nagy elágazáshoz érünk. Itt balra fordulunk, így két tó között tekerhetünk egészen a Bugyi felé vezető útig, ami ismét egy szilárd burkolatú, kiváló minőségű út, amelyen csak úgy száguld majd a kerékpárunk az eddigi lazább, homokosabb talaj után. Itt jobbra fordulunk, aztán egyenesen egy körforgalomig suhanunk, ahol Bugyi település felé haladunk a 3. kihajtón.

A falu elejétől bicikliút fogad minket. Elhaladunk egy világháborús emlékmű mellett, majd miután elértük a a Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus templomot, feltűnik szemben a Beleznay-kastély és az előtte álló Kazinczy szobor. A Mária Terézia egykori tábornoka által 1730 körül épített barokk kúria művelődési házként és könyvtárként működik, ezért nyitvatartási időben látogatható.

A kastélyt jobbról megkerüljük, majd jobbra a Sport utcába fordulunk. Az utca végén egy bal- majd egy jobb kanyarral kiérünk egy nagyon alacsony forgalmú közútra, az Úrbői útra. Balra kanyarodva távolodunk a településtől.

Ahogy magunk mögött hagyjuk a lakott területet, egyre inkább átveszi a hatalmat a végtelen síkság. Amerre csak nézünk mezőt, szántót, kisebb facsoportokat látunk. Könnyen belefeledkezik itt az ember a tájba, amelyből egy-egy kátyú kellemetlen rázása térít magunkhoz.

A mezők végtelenségét a 30-as csatorna nevű kis patakocska fölötti átkelés töri meg, amelyen egy kék híd vezet át. Ez azért is fontos számunkra, mert innen 1 km-re lesz az első lehetőség jobbra fordulni továbbra is aszfalton, ahol nekünk be is kell fordulnunk. A sarkon egy kis házikó jelzi, hogy jó helyen járunk.

Az út és a hangulat változatlan marad, hatalmas mezők, távolságok, természet ameddig a szem ellát. Több csatornát is keresztezünk, majd közvetlenül azelőtt, hogy Apajra beérnénk, érdemes bal oldalra figyelni, mert észrevehetjük az úttól pár méterre a Réce tanösvény indulóhelyét, amely izgalmas programnak ígérkezik, akár egy másik alkalommal is. Az 1 km-es tanösvény a környékre jellemző vizes élőhely állatvilágát mutatja be. Ez a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe, amelyre az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát. Madárvonulási időszakokban pedig kifejezetten sok madarat látni itt. A tanösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból kitűnő rálátás nyílik a pusztára, és jó megfigyelőállomások lehetnek a madárlesre. A helyi állatvilág kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt.

Az utat követvén hamarosan megérkezünk Apaj településre. A fő térnél balra majd egyből jobbra megyünk, hogy a Dobó István úton folytathassuk utunkat, amely keresztül visz minket a településen. A Budai úti kereszteződésben áll a 2005-ben felszentelt református templom. Egyenesen, a Dobó István úton haladunk tovább, és egészen Dömsöd településig követjük az utat.

A lakott területet elérve a Vasút utca, Dózsa György út, Petőfi utca útvonalon érünk Dömsöd központi részére.

Tipp: A Petőfi téren, ha a községházánál befordulunk balra, akkor megnézhetjük a Petőfi Sándor Emlékmúzeumot is. 1846-ban Dömsödön laktak Petőfi szülei, és maga a költő is gyakran látogatott ide, illetve rövidebb ideig élt is itt. A nádfedeles épület 1960 óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók.

Visszatérünk a Petőfi utcára, amelynek végén, a Dunánál található a Petőfi-fa, ahol a legenda szerint "Piroslik már a fákon a levél" című versét írta a költő. A hatalmas tölgyet emléktábla jelöli. A '80-as évek elején a fát villám sújtotta, és szinte a felét lehasította. A lehasított darabból Polyák Ferenc mackópusztai fafaragó faragta meg Petőfi Sándor és szülei szobrát, amelyeket a fa közelében állítottak fel.

Innen kicsit visszajövünk a Petőfi utcán, de csak a focipályáig, majd elfordulunk balra, a Középső dűlőre, amin pár száz méter haladva, bal oldalunkon feltűnik a Duna. Innen az Eurovelo (EV) 6-os kerékpáros útvonalon haladunk, lélegzetelállító helyen, végig közvetlenül a Ráckevei (Soroksári)-Duna mellett, nádasok, fák, bokrok, stégek mentén.

Az EV6-os útvonalat követve Ráckevére érkezünk.

Tipp: A túloldalon számos műemlék található. A hídon átkelve, balra a Polgármesteri Hivatal épületében található a Tűztorony. Innen nagyszerű panoráma nyílik a környékre. Szemben, a Posta mellett a Duna parti sétányra tudunk lejutni, ahol szerdán és szombaton termelői piacot tartanak, de itt található egy rekonstruált működő hajómalom, amiből egykoron rengeteg dolgozott a Dunán. A hídtól jobbra kb. 1 km-re található a barokk stílusú Savoyai-kastély. Kevesen tudják, hogy a török kiűzéséért Savoyai Jenő (Eugén) megkapta az egész szigetet és olyan buzgón munkálkodott a terület felvirágoztatásáért, hogy egy időben Eugén-szigetnek is nevezték a Csepel-szigetet. A település központjától nem messze, az Ady Endre és Viola utca sarkán áll az 1487-ben épített Boldogasszony-templom, amelynek kék színű harangtornyát könnyen felismerni. A templom az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma.

Egészen a hídig követjük az EV6 útvonalat, ám itt mi nem megyünk át a hídon, hanem jobbra fordulunk és néhány métert megteszünk ezen a forgalmasabb úton. 400 méter múlva, az első lehetőségnél letérünk balra, a Szitakötő utcába, majd jobbra fordulunk a Peregi Dunasorra, ami nemsokára újra a Duna közvetlen partján halad. A tájkép változatlan, fasorok, bokrok, stégek, Duna-part, miközben változatos úton, hol földes, murvás vagy aszfaltos úton haladunk.

A Dunasoron 1 km-t teszünk meg és a Gyümölcsös utcán folytatjuk utunkat, aminek a végén balra kanyarodunk a Strandi útra, majd jobbra a Sellő utcába, ami végigvezet minket egészen 3 km-en át. Az út végén egy bal-jobb kanyarkombináció után a Hattyú utca ismét egészen a Duna-parton visz minket. Az út végén egy jobb-bal kanyar után a Szigetsor elnevezésű úton haladhatunk tovább már lakó-pihenőövezetben.

A Szigetsor először Horgász sor néven, majd Majosháza területére érve Széchenyi sétány néven folytatódik. Eltekerünk egy kis Hajóállomás mellett, majd a Széchenyi sétányról jobbra kanyarodunk Majosháza központja irányába, a Rákóczi utcába. Megyünk egészen az 51-es főút kereszteződéséig. Amikor sikeresen átkeltünk egyenesen ezen a forgalmas kereszteződésen, a Majosi útra érünk, amelyről hol egyik, hol másik irányban fel-feltűnnek a délegyházi tavak. Alacsony forgalom mellett végighaladva ezen az úton, egyenesen a délegyházi vasútállomásra, túránk kiindulópontjára érkezünk.