Kőbánya ipari és kertvárosi részein, majd a pincerendszer felett áttekerve zöld környezetben, a Rákos- majd Szilas-patak menti kerékpárutakat használva ismerjük meg Kelet-Pest vidékies hangulatát, hogy aztán kertes házak között térjünk vissza túránk kiindulásához.

Az Örs Vezér térről a Fehér út mellett lévő bringaúton indulunk el Kőbánya irányába. Óvatosan átkelve a villamos síneken és az úton haladjunk végig, míg egy jobb kanyar után a vonattöltés mellett elérünk Kőbánya felső vasútállomásig.

A vasút túloldalán az Éles sarok irányába lehet látni a Dreher sörgyár piros bádogtetős, patinás sárga gyárépületeit. Amennyiben érdekel minket a sörkészítés világa és Magyarország első sörgyárának története, érdemes ellátogatnunk az itt lévő sörmúzeumba. A gyár épületei ipartörténetileg is érdekesek, de fontos tudnunk hogy a múzeum csak 18 év fölött látogatható!

A vasútállomás alatt balra egy viszonylag szűk aluljárón vezet át utunk. Mivel ez az állomás aluljárója, így óvatosan kerekezzünk végig rajta, hogy a túloldalon kiérve a villamosra figyelve egyenesen folytassuk utunk az Ónodi utcában. Az első keresztutcánál forduljunk balra, hogy aztán jobbra fordulva keresztezzük egy lámpás kereszteződésnél a Kőrösi Csoma Sándor utat. A Harmat utcába érve ne ijedjünk meg a nagyobb forgalomtól, mert úgy száz méter múlva a buszmegálló után jobbra újra kerékpárúton tudjuk az utunkat folytatni. Kisebb emelkedőn tekerve jobbra régi dualizmus kori gyárépületeket látunk, amelyek ipari műemlékként várják jobb sorsukat.

Ezen a részen már a föld mélye is érdekességeket rejt, hiszen itt már a lábunk alatt sokszor a kerület nevét adó, kezdetben kőbányák majd később boros-, illetve sörös pincék húzódnak. A kb. 30 kilométeres, mára elhanyagolt és nem használt kőbányai pincerendszert évente pár alkalommal ingyenes túra keretében lehet gyalogosan megismerni, bár szoktak itt rendezni kerékpáros versenyt is.

Felérve az emelkedőn egy kis mellékutcába visz be a bringaút, amelynek a végén az egykori csősztorony fehér falai láthatók. Ez az épület Kőbánya XIX. századi történelmébe visz minket vissza, amikor a környék lankáin még szőlőtermelés folyt. Az épületre 1843-ban azért írtak ki pályázatot, hogy elejét vegyék a környék szőlőiben történő lopásoknak. A borkészítés egészen a századfordulóig jelentős volt ezen a területen. Ennek a filoxéra járvány vetett véget, ami után már nem ültették újra az Óhegy és Újhegy szőlőit.

A torony mellett jobb oldalt továbbhaladva kis mellékutcákba visz az utunk, amelytől jobbra az Óhegy park található. A park szélét követve forduljunk jobbra a Szlávy utcába, hogy utána a második utcába, a Száraz utcába fordulva haladjunk egyenesen. Az utca vége felé sorházak közé érve olyan érzésünk támad, mintha London külvárosában tekerne az ember az egyforma házak között. Mikor elérjük a panelházakat, balra fordulunk a Csombor utcába, majd jobbra a Sorház utcába: itt egy jókora, körbekerített mezővel fogjuk szembetalálni magunkat, szélén panelházakkal. A sorházak mellett végighaladva az utca a Harmat utcába ütközik. Itt jobbra folytatódik a kerékpárút.

Óvatosan haladjunk el a buszmegállók mellett, figyelve arra, hogy onnan gyalogos léphet ki elénk. Keresztezve a Sibrik Miklós utat egy kerékpáros pihenő- és szervizpont mellett haladunk el, ahol találunk néhány szerszámot is, ha igazítani kell valamit a bicajunkon. Az Újhegy úton átérve megszűnik a kerékpárút, de kis forgalmú úton haladhatunk Kelet-Pest irányába. Jobbra ismét egy ligetes részhez érünk, és itt bukkan fel előttünk először egy jókora víztorony.

Az út enyhe kanyarja után az Ajtony utcán keresztül egyenesen elérjük a Felsőcsatári utat. Itt – az erősebb forgalom miatt szerencsére – csupán egy utcát kell menni balra, hogy a jobboldalon lévő Előd utcában haladjunk tovább egyenesen.

Tipp: Ha a Felsőcsatári úton maradunk, ami később Kozma utca lesz, akkor innen kb. 1 kilométerre található a Rákoskeresztúri Újköztemető, ahol többek között az 1956-os szabadságharc mártírjai nyugszanak. Keressük a 298-301 számú parcellákat. Az Újköztemető mellett található a Kozma utcai Izraelita temető, több érdekes építészeti és történelmi emlékkel, pl. a Hajós Alfréd által tervezett Holokauszt emlékmű vagy a családi mauzóleumok.

Az utca egy idő után a Lehel utca nevet viseli, amin végighaladva a Csaba utcába forduljunk jobbra. A Nimród utcába balra fordulva a Tünde utca már a XVII. kerület felé vezet tovább. A Tünde utca és az Álmos utca kereszteződésében három régi határkövet fogunk találni. Ezekkel Pest városa már 1738-ban jelölgette a határait, elsősorban délen, a mai Rákoskeresztúr és Pestszentlőrinc irányában. Majd 1838-ban, 1843-ban és 1846-ban is kövekkel jelölték a városhatárt. Érdemes picit elidőzni mellette és megnézni az oldalait, amin még az évszámok is jól olvashatóak.

Egyenesen továbbhaladva ne lepődjünk meg, hogy hirtelen egy jókora erdőben visz az utunk tovább. Amennyiben a sorompó zárva van, viszonylag könnyedén ki lehet kerülni kerékpárral, hogy utána a hangulatos kis erdőben tudjunk továbbhaladni. Egy idő után az aszfalt jól járható földúttá változik. Az erdőből kiérve jobbra kék ipari csarnokok lesznek, majd óvatosan keresztezzük a Helikopter utat és a mellette lévő vasúti síneket. Utána a második utcába ferdén jobbra fordulva elérjük az Akadémiaújtelep számozott utcáit.

Érdemes a térképre rápillantani, hogy az érdekes formájú telep utcaszerkezetét megismerjük. A terület nevét a Magyar Tudományos Akadémiáról kapta. Gróf Vigyázó Ferenc örökös nélkül halt meg, és apja, Vigyázó Sándor kívánságának eleget téve a területet és gyűjteményüket az akadémiára hagyta. A területet az akadémia felparcelláztatta és kertes házi övezetet alakított ki rajta. A telep utcái 500-545-ig vannak megszámozva, közepén az 525. nevű kör alakú térrel.

Az 530. utcába beérve egészen a telep közepén lévő kör alakú térig menjünk, ahol jobbra körbehaladva az 515. utcába jobbra, majd az 511. utcán balra elérjük a Pesti út mentén lévő kerékpárutat, amin jobbra fordulva már a XVII. kerület panelházai között kerekezünk. Itt egészen a balra lévő Cinkotai útig kell elkerekeznünk, ahol óvatosan átkelve és egy sárga iskola mellett elhaladva a pár száz méterre lévő Rákos-patak menti kerékpárútig jutunk.

A patak mentén szép környezetben végigkerekezve eljutunk a balra lévő rákoscsabai vasútállomáshoz. Óvatosan átkelve a síneken a Naplás úti emelkedőt legyűrve (hamarosan kerékpársáv és út épül a Szilas-patakig) kiérünk a XVII. kerületből, és az út balra kanyarodása után elérjük a Naplás tavat. A tó a Szilas-patak mesterséges felduzzasztásával jött létre 1978-ban azzal a szándékkal, hogy ezzel jobban tudják szabályozni a patak vízszintjét. Az azóta eltelt időszakban azonban olyan szintű ökológiai társulások jöttek létre, illetve olyan madárvilág telepedett meg itt , hogy 1997-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították.

Tipp: Kiváló helyszín egy pihenőre a Naplás-tó és környéke. Budapest legnagyobb tavánál és a mellette lévő Cinkotai-kiserdőben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével kiépített tanösvényen ismerkedhetünk meg a terület változatos és igen gazdag élővilágával. Ha szerencsénk van, láthatjuk a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajt, a mocsári teknőst is.

A tó mellett továbbhaladva óvatosan keljünk át a Cinkotai úton, hogy a Szilas-patak mentén lévő kerékpárutat elérjük. Ezen a szakaszon igazi zöld környezetben, a természetben tekerhetünk, mintegy 4 kilométeren keresztül. Megismerhetjük a régi cinkotai földek világát, de ez a terület évszaktól függően tartogat változatos látnivalót a tavaszi virágoktól a szalmabálákig. Jobbra megállhatunk a Zúgó-patak befolyásánál lévő kis parkban, ahonnan kiváló kilátás nyílik Cinkotára. A vidékies házak közül kiemelkedik a Szerb Antal Gimnázium kastélyszerű épülete, amit még a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete 1906-ban a Gróf Batthyány Ilona által felajánlott telekre építtetett. Továbbhaladva a patakparton kis ismertető táblákon olvashatunk a patak menti madárvilágról. A Somkút utca majd a Veres Péter utca alatti aluljárókban jópofa graffitik színesítik az utunkat.

A Szilas-patak menti "sztráda" egészen a Hermina útig vezet, ahol egy bringaparkot és egy játszóteret is kipróbálhatunk, amennyiben energiánkból még telik rá. A patak menti bringaút itt eltávolodik a patakmedertől, így balra fordulva kövessük a nyomvonalát. Az emelkedő előtt jobbra a Csallóközi utcába forduljunk, hogy egyenesen végighaladva elérjük a Rákosi utat. Ha átkelünk az úton, egy kiserdőben folytatódik a rövidke bringaút. Elérve a Sarkad utcát vége lesz a kerékpárútnak.

Tipp: Amennyiben jobbra fordulva a Sarkad utcában haladunk tovább, hamarosan elérjük a Szent Korona utcát. Itt balra fordulva egy forgalom-csillapított utcában ismerhetjük meg a XVI. kerület kertvárosias jellegét. Az utcában haladva egy kisebb tér után (Hősök tere) érdemes egy kis kitérőt tenni a balra található Szent Mihály templomhoz. A templom egy szépen felújított hangulatos kis tér közepén helyezkedik el, körbevéve kertes házakkal.

Továbbhaladva a Rákosi úton hamarosan elérjük a körvasutat és egyben az utca végét. Itt balra fordulva egy száz méteres gödrös földúton haladva elérjük újfent a Rákosi utat, amit ha keresztezünk, a Körvasút soron fogunk tovább haladni. Az utca egy idő után a Szolnoki utca nevet viseli, majd egy kis „Y” kereszteződés után balra tartva az Egyenes utcába kell beérnünk. Az utca végén elérjük a Kerepesi utat, szemben a CEU jókora épülete magasodik.

Átkelünk a HÉV síneken és az úton is. Az épület bal oldalán a Pogány utcába befordulva egészen a Juhász utcáig haladjunk. Itt jobbra fordulva elérjük a Pilisi utcát, amin ha balra kanyarodunk kilyukadunk a Heves utcába. Itt jobbra elfordulva áthaladunk a Rákos-patak felett átívelő hídon, majd a körvasút hídja alatt. A vasút után az első utca lesz a Rákász utca. Itt ha befordulunk jobbra, elérjük a Halas utcát, amin ha balra fordulunk elérjük a Keresztúri utat. Egyenesen továbbhaladva a Gyakorló utcában elérjük túránk kiinduló pontját a Fehér út melletti kerékpárutat.