Gulács
A Balaton-felvidék tanúhegyei közül a Gulács a kúp formájúakhoz tartozik, azok közül is a legmagasabb a maga 393 méterével. A vulkanikus bazaltkúp nem teljesen szabályos, bizonyos szögből nézve olyan, mintha picit megdőlt volna, sokszor innen is lehet felismerni. Keresztury Dezső költő találóan a magyar Fudzsinak nevezte - a szemmel látható formai hasonlóság miatt.
Mint több más tanúhegyen, sajnos a Gulácson is bányásztak évtizedekig, ennek nyomai máig jól láthatóak a hegy nyugati oldalán.
A Gulácson nem tapossák egymást a turisták, bár turistaút vezet rajta, nem is egy. Talán a látványosabb és több látnivalót adó társai miatt lehet, hogy kevésbé népszerű - még csak várrom sincs a tetején - cserébe viszont sokkal vadregényesebb az útvonal, láthatunk kisebb bazaltorgonákat is, és a kilátás innen is káprázatos.
A legközelebbi település Nemesgulács, innen a falut átszelő zöld sávon érdemes feltúrázni a hegyre, ami csigavonalban halad körbe a csúcsig. Ha autóval érkezünk, itt lehet parkolni is.
Észak-dél irányból az Országos Kék sáv vezet rajta keresztül, a csúcsra pedig a kék háromszög leágazás vezet. Ezt az utat válasszuk, ha Káptalantóti vagy a Badacsony felől érkezünk gyalog.
Tanúhegyek
Tanúhegyek a Balaton-felvidéken Több millió év történetét mesélik el nekünk a Balaton-felvidék jellegzetes formájú hegyei, mégis mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Cikkünkből kiderül, hogy melyik tanúhegyről lehet siklóernyőzni, melyik hegyet vágták félbe, hol találunk várromokat, vagy hogyan jutunk el a bazaltorgonákig.