2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki, ott, ahol 2004-ben a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhely került kialakításra.

Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé. A földutat hamarosan felváltja az aszfaltos bekötőút, amelyen Gáborjánházáig haladunk.

A Zala megyére jellemző aprófalvas településszerkezet jellegzetes faluját a határral párhuzamos keskeny bekötőút kapcsolja a 11 km-re lévő Lentihez és a hat km-re eső Rédicshez. A határhoz közeli településrész eredeti neve Jósec, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát, és Bödeházához csatolták.

Mit is jelent Hetés? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a hét -háza végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját.

Gáborjánháza temploma 1932 és 1934 között épült fel Esterházy Pál kegyúr adományával és a környező falvak összefogásával. Erre azért volt szükség, mert a trianoni döntések következtében az anyaországban maradt hetési falvak templom és pap nélkül maradtak. A gáborjánházi templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Gáborjánháza központjában forduljunk DNY-i irányba és földúton haladjunk a szlovén határ felé. A határon a Szentistvánlaki/ Josacvski patakon kell átkelni. Alig 1 km múlva Göntérházára érünk.

Göntérháza Bakónaki/Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Nevezetessége a XIX. században épült ún. szoknyás harangláb. (A szoknyás harangláb tetőszerkezete 2 részre oszlik. A felső kisebb méretű tetőrész a harangot, míg a nagyobbik magát a szerkezetet és a harangozót védte.)

Folytassuk az utat a Bakónaki/bukovnica patak vonalát követve Kámaházára. Itt is találunk szoknyás haranglábat, amit még a XIX. században építettek. Érdekessége, hogy eredetileg az út másik oldalán állt, de 1975-ben áttelepítették a mai helyére.

Kámaházáról Zsitkóc felé az útszéli keresztnél térjünk le jobbra (ÉK-i irány) a település központja felé. A község központjában lévő faluház homlokzatán található Deák Ferenc, a „haza bölcse” emléktáblája. A Deák család Zsitkócról származott. Deák Ferenc nagyapja feltehetően Zsitkócon született, és élt is itt bizonyos ideig. Hiteles források bizonyítják, hogy az elődök már a XVII. században biztosan Zsitkócon éltek.

Zsitkócról a csikólegelők mentén térjünk vissza a Barátság parkba.

Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.