„Három falu” kerekező Kistolmácsról
Download track as GPX file for your GPS device.Teljes táv: | 18 km |
---|
Össz. emelkedő: | 280 m |
---|---|
Össz. lejtő: | -280 m |
Magasság max.: | 291 m |
---|---|
Magasság min.: | 174 m |
Útvonal: Nepomuki Szt. János-szobor melletti pihenőhely – Kozár-forrás – a Csömödéri Állami Erdei Vasút kistolmácsi állomása – kék jelzésen Bázakerettyére – településközpontban (dohánybolt) letérés a kék jelzésről kelet felé Petőfi Sándor utcán – majd földúton a szőlőhegyet érintve megérkezés a Bázai településrészre (piros sáv jelzés) – innen aszfaltos úton Borsfa felé – Kék jelzés a településen keresztül a Szentháromság-kápolnáig – kék jelzésen vissza Kistolmácsra – Kistolmácsi-víztározó
- Túra típusa: Kerékpáros
- Ajánlott időszak: áprilistól szeptember végéig
- Elsősorban túrakerékpárral javasolt útvonal
A közel 2 óra időtartamú kerékpáros túrát gyakorlott kerékpározóknak javasoljuk, akik nem rettennek vissza a kanyargós hegyi utaktól és a változatos útviszonyoktól (aszfalt, murvás út, földút). A túra keretében 3 települést ismerhetünk meg. Bázakerettyét, a magyar olajipar bölcsőjét, Borsfát, ahol a falu gazdasági életének meghatározó része a fafeldolgozás és Kistolmácsot, ahol a természeti értékek turisztikai hasznosítására látunk jó példákat. A képet színesíti a borsfai kápolna, ahol a szakrális funkciók elvesztése után művészeti galériát rendeztek be. Mindaz beleágyazódik egy lankás dombvidékbe, ahol utunkat elsősorban lombhullató erdők kísérik.
Útvonal
A Kistolmácsi-tó északi végén kialakított pihenőhely közelében tör a felszínre a Kozár-forrás. A szépen kialakított, de felújításra szoruló forrást nagyon sokan keresik fel, mivel vize hideg és kristálytiszta, minősége a legjobb ásványvizekével vetekszik. A forrás felett félköríves terméskő talapzaton Nepumuki Szent János 2,5 m magas faszobra áll (Boa Endre és Bedi László alkotása.)
A forrástól a kék jelzésen indulunk északnyugati irányba, hamarosan elérjük a Csömödéri Állami Erdei Vasút kistolmácsi állomását és az erdei lakot, majd az aszfaltos út erdők között vezet tovább. A területet keletről gyertyánosok és tölgyek által alkotott erdő, míg a nyugati oldalon gyertyános-bükkös erdő alkotja. Utunkat az erdei vasút keresztezi.
Az első település, amit érintünk, Bázakerettye. Az erdei vasút első megállójánál étterem is várja a kulináris élvezetekre vágyókat. Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. 1923-ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában kőolajat és metángázt találtak. 1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen, leginkább Báza és Kerettye között. A kőolajbányászatnak köszönhetően a település jelentős fejlődésnek indult, amely épületein is meglátszik. Érdemes a művelődési ház környékén sétálni egyet, vagy a Budafai Arborétum közelében található BT–2 jelű mérőállomás korábbi kezelőépületében lévő, "A Szénhidrogén-bányászat története Zalában" című kiállítást megtekinteni (előzetes bejelentéssel látogatható).
Bázakerettyéről keleti irányba folytassuk az utat, majd a település szőlőhegyére (Nagyhegy) vezető földúton haladjunk. A szőlőhegyi úton tartson a kereszteződésben kelet felé és elérjük a Bázai településrészt. Innen aszfaltos bekötő úton haladjunk DK-i irányba Borsfa felé.
Borsfán végighaladunk déli irányba, elérjük a kék jelzést, és azt követjük. Az első utcán jobb kéz felől nyugatnak fordulunk a Szentháromság-kápolna felé. Ez volt Borsfa első temploma, melyet 1896. május 31-én szenteltek fel. Egykor itt tartották a falu istentiszteleteit, sőt még Kistolmácsról is ide jártak az emberek. A kápolna azonban hamarosan kicsi lett az egyre növekvő lakosságnak, így az egyházközség 1940-ben megvásárolta a Berg-család kúriáját, és benne alakított ki imahelyiséget és paplakot. Innentől kezdve a kápolnát csak évente egy alkalommal, búcsúkor használták. Felújítására 2002-ben került sor, az épület állandó használatának megteremtésére Lengyák István nagykanizsai tanár javaslatára alakították ki művészeti tárlatok befogadásának lehetőségét, megtartva a kápolna eredeti, fogadalmi funkcióját. A kéktúra útvonalon kerekezünk Kistolmács felé (földút).
Kistolmács elsősorban a mellette lévő tóról és az erdei vasútról ismert (déli végállomás). A Kistolmácsi-víztározó kialakítását meghatározta, hogy szénhidrogén kutatás közbeni geológiai robbantás következtében nagy hozamú forrás fakadt (ez a Kozár-forrás), amely a völgyben folyó Béci-patakkal együtt elégséges vízforrásnak bizonyult. Lényegében a tó egy völgyzárógátas víztározó. A tó kiválóan alkalmas fürdőzésre és horgászásra. A fürdőzéshez szükséges szociális létesítmények a tó déli végében találhatók (öltözők, mosdók). Ha időnk engedi, mártózzunk egyet a tó vizében. A tavat elhagyva a kék jelzésen haladjunk tovább, amíg elérjük a kiinduló pontunkat.
Vissza a pihenőhelyhez
Kistolmácsi forrás erdei kirándulóhely A Kistolmácsi-víztározó északi végén kialakított pihenőhely közelében tör a felszínre a Kozár-forrás. A szépen kialakított forrást nagyon sokan keresik fel, mivel vize hideg és kristálytiszta, minősége a legjobb ásványvizekével vetekszik. 3-3 gyalogos és kerékpáros útvonalat ajánlunk innen indulva.