Doba
A kis település a Somló hegy tövében bújik meg. Lakói korábban elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak, de még ma is sokan termelnek bort. Ősszel gyönyörű látványt nyújtanak a domboldalakon felfutó szőlőfürtöktől roskadozó kacsok, és persze az elkészült borok is nagyon ízletesek. Érdemes megkóstolni a nászéjszakák borát, azaz a somlói juhfarkot is. Ennek fogyasztásakor a legenda szerint ugyanis a házaspár fiú utódban reménykedhet.
Itt kerül megrendezésre a Somló Hangja Fesztivál, ami a terület népművészeti hagyományait mutatja be. A faluból kitűnően látszik a Somló vára, mely a jelzett turistautakon rövid sétával érhető el. A Somló hegy tetejéről gyönyörű panoráma nyílik a környező vidékre.
Látnivalók
Somló hegyi várrom A Somló hegy északi részén lévő várromot gyalog vagy kerékpárral lehet megközelíteni. A várat a XII. században építhették, de a XVIII. század óta nem használták, így azóta folyamatosan romlott az állaga. Ma az egyik legimpozánsabb várromunk.
Szent István-kilátó A Somló-hegy tetején álló, erődítmény-szerű kilátót a hegy bazaltköveiből építették fel. Megmászása után fantasztikus panoráma tárul elénk, láthatjuk a Balaton-felvidék hegyeit, Sümeg várát és a Ság-hegyet is. 1991. június 30-án itt jelentette be Antall József az utolsó szovjet katona távozását.
Szent István-emlékmű Szent István király emlékművét a hegyet megmászva a tető déli részén találjuk.
Erdődy-kastély Az Erdődy család kastélyát a francia Charles Moreau tervei alapján építették 1839-ben. A klasszicista kastély timpanonos, dór és ion oszlopfős homlokzattal rendelkezik. Körülötte egy 91 hektáros angolpark terül el különleges fafajtákkal és négy halastóval. Jelenleg pszichiátria működik az épületben.
Szent Péter és Pál-templom A gótikus templomot 1779-ban barokk stílusban bővítették.
Szent Márton-kápolna A XIII. században épült, román stílusú kápolnát a XVIII. században késő barokk elemekkel bővítették. A vár közelsége miatt feltételezhetően annak kápolnájául szolgált eredetileg.
Története
A falut a történelmi források először 1288-ban említik. Neve a magyar Duban személynévből képződött, amelynek jelentése vastag, kövér.
A terület tulajdonosai között Kinizsi Pál, majd az Erdődy, Choron és a Nádasdy család váltották egymást. A XVII. századtól egészen 1945-ig ismét az Erdődy család birtokolta.
Az 1570-ben felégetett falut az Erdődy család telepítette újra. Lakóinak megélhetése főleg a szőlőtermesztésből származik. Komolyabban fejlődni a jobbágyfelszabadítás után sem tudott, mert továbbra is az Erdődyek birtokolták a nagy részét. Ennek a szocializmus államosítása vetett véget.