Somlóvásárhely
A Somló hegy lábánál fekvő, több mint 1000 fős falunak gazdag és régre visszanyúló történelme van, bár napjainkban inkább a somlói borvidék fővárosaként tartják számon, hisz tárgyi emlékeitől jórészt megfosztották történelmünk viszontagságos századai.
A környék finom borai és a kilátás a Balaton-felvidék hegyeire azonban a helyieknek kárpótlásul, az idelátogatóknak pedig kellemes időtöltésül szolgálhat.
Régen híres heti- és országos vásárokat tartottak itt, ahol többek között helyi földművesek, bortermelők is árulták portékájukat - a település mai neve is innen származik. Ma is sokan foglalkoznak bortermeléssel, finom fehérboraikat megízlelhetjük egy-egy borkóstoló alkalmával.
A falu kitűnő kiindulópontja kisebb-nagyobb kerékpáros vagy gyalogos túráknak: a Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Területen a kavicsos-homokos terület láprétjeit nézhetjük meg az ott élő különleges és védett növényfajokkal együtt, de megmászhatjuk a Somlót (ahol megnézhetjük a tanúhegy különleges bazalt formáit) vagy végigjárhatjuk a Kitaibel tanösvényt (ez a helyi növény- és állatvilágot mutatja be).
Látnivalók
Szent István első vértanú-plébániatemplom A XVIII. század végén épített templom falába egy római katona síremlékét is beépítették.
Szent Margit-kápolna A Somló déli oldalán található kápolnát Mátyás király idejében építették gótikus stílusban, de a török időkben elpusztult. 1727-ben épült az új kápolna a régi helyén, már barokk stílusban. A Szent Margit-kápolna a hegyen található négy kápolna közül a legnagyobb.
Kitaibel Pál tanösvény A Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló tanösvény. Az ösvény könnyen megközelíthető a nyolcas útról leágazó, Somló felé vezető bekötőútról. A hegy oldalában, a Margit-kápolnánál található a tanösvény első állomása.
Taposó-kút A régi présház udvarán álló, XVIII. századi kút 80 méter mély. Különlegessége, hogy a dobban taposva lehetett a vizet kiemelni, innen ered az elnevezés.
Apácakolostor romjai A Szent Lambertről elnevezett Benedek-rendi apácakolostort Szent István alapította. Egykor nyüzsgő élet vette körül, de ma már csak a romjainak egy része látható.
Egyéb látnivalók: Antall József emlékmű.
Története
Legkorábban a Római Birodalom Savaria-Aquincum útvonala mellett találjuk meg a mai Somlóvásárhelynek megfeleltethető Mogetiant, melyet a mai Veszprém megye területén egyetlen városi önkormányzati joggal rendelkező településként említenek a korabeli források. Ennek bizonyítékául ásatások során egy levéltárnak használt épületre leltek a régészek. Valószínűleg az itt élő rómaiak honosították meg a szőlőművelést is az erre kiválóan alkalmas Somló hegyen és környékén.
Durnava néven a IX. században itt már egyházashely működött, melynek első írásos említése 890-ből való.
Az itt talált egyházi épületeket népesítette be Szent István király bencés apácákkal. Kolostoruk hívta életre és intézte a település ügyeit.
Már 1325-től élhetett vásártartói jogával a település, az erre utaló Vásárhely megnevezést a falu nevében 1363-ra vezethetjük vissza. Ettől az időszaktól kezdték mezővárosként meghatározni Vásárhelyet. Az itteni apácakolostor írástudói révén törvénykezési és hiteleshelyi jogokkal is felruházták az akkori várost.
A török elleni harcok és a hódoltság ideje alatt, illetve a somlói várban székelő helyi hatalmasságok fosztogatásai révén a település jelentős pusztításokat élt át , és elveszítette korábbi rangjait , melyeket már később sem tudott visszaszerezni.
Somlóvásárhely új- és modernkori történelmének legfontosabb mozzanata, hogy a környékről származó Antall József akkori miniszterelnök a Somló-hegyen jelentette be az utolsó szovjet katonák távozását az országból.