Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély, melyet 1702-ben kezdtek el építeni Johann Lucas Hildebrandt építész tervei alapján. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Jelenleg hotelként és étteremként működik, helyet ad konferenciáknak, báloknak, esküvőknek, képzőművészeti kiállításoknak, koncerteknek. (Kossuth Lajos utca 95.)

A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató, kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható. (Árpád tér)

Az Ady Endre Gimnázium épületét Wahner János tervezte. Mintája az Arts and Crafts mozgalom építészetének. A gimnázium értékes műtárgyak otthona: Vagra Imre: Ady fehér márvány mellszobra, Demjén Attila: Ady portréja, Ferenczy Béni: Ady maszkja. A gimnázium előtt látható Ács Károly mellszobra, mely Lontay Antal munkája. (Kossuth Lajos utca 82.)

Az Ács Károly Művelődési Központ hajdan a Fekete Sas Vendéglő volt, az épület oldalfalán Ács Károly (1823-1894) költő, műfordító érdemeit megörökítő emléktábla látható. (Kossuth Lajos utca 51.)

A Keve Galéria átépített középkori épület, lefaragott reneszánsz ajtókerettel és kis reneszánsz ablak kőkerettel. Egyik termében színes csempéjű Zsolnay cserépkályha látható. Egész évben különböző kortárs képzőművészeti kiállításoknak ad helyet. (Kossuth Lajos utca 49.)

Az „Árpád” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely épületét 1921-ben építtette Münich Jenő, ráckevei nyomdász, lakás és nyomdaműhely céljára. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a térség régészeti emlékeit, a középkori múlt tárgyi és okleveles anyagát, Ráckeve történetének sorsfordulóit, a molnár céh dokumentumait és az utolsó hajómalom makettjét. (Kossuth Lajos utca 34.)

A Patay László Városi Képtárban szemelvények láthatók a XX. századi magyar természetelvű festészetből, valamint a városban és a környéken alkotók műveiből. Továbbá megtekinthető Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész állandó kiállítása.

Az Árpád híd lábánál lévő Vámházat az 1930-as évek közepén építette Sebestyén Artúr neobarokk stílusban. Itt található a II. Világháborús emlékmű.

Az első világháborús hősök emlékműve 1931-ben készült. A háborúban elesetteknek név szerint állít emléket. (Hősök tere)

1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza. Épületében a Városi Bíróság és a Gyermekkönyvtár működik. Az épület tűztornya kilátóként üzemel. (Kossuth Lajos utca 25.)

1487-ben épült Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma. Belső falait késő középkori balkáni stílusú freskók díszítik. A templom szentélyét a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag barokk alkotás, a XVIII. századból származó, magas művészi színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. A különálló harangtornyot 1758-ban építették, mely XVI. századi alapokon nyugvó barokk alkotás. (Viola utca 1.)

A református templomot 1913-ban, egy középkori alapokon nyugvó gótikus jellegű templom helyére építették neogótikus stílusban. (Kossuth Lajos utca 8.)

A Duna partján lévő Szegedi Kis István sétányon végigsétálva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: balra az Árpád híd, jobbra a Senki-sziget, szemben pedig a Dunai strand látható. Minden szerdán és szombaton a „csónakos” piacnak ad helyet, valamint számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál a sétány.

A Ráckevei Vízimalom Magyarország utolsó hajómalmának az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom rekonstrukciója, mely Mendele Ferenc felmérései alapján közösségi összefogásnak köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. (Szegedi Kis István sétány)

A János Vitéz-díszkút 1999-ben készült díszkút Markolt György szobrászművész alkotása. A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. (Szent István tér)

1791-1799 között épült a város katolikus temploma. Copf stílusú, homlokzatba símuló toronnyal. A főoltár képét Falconer József festette 1800 körül. Belső seccoit Patay László, Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész alkotta. (Szent István tér 19.)

A 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István-szobor Rátonyi József, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amely a Polgármesteri Hivatal előtti téren áll. (Szent István tér)

Nepomuki Szent János szobra XVIII. századi barokk szobor, szépen ívelő talapzatának szélein akantuszlevél dísz, a Szent jobb karján és lábánál angyalka látható. Ezt a katolikus szentet a vízenjárók, a molnárok és a hajósok választották védőszentjüknek. (Szent János tér)

A Szent János tér 13. alatt áll Horváth Nepomuki János háza, a XIX. században épült klasszicista stílusban. Sírja a katolikus temetőben a kálvária templom mellett található.

(forrás: Tourinform Ráckeve)