Ercsi
Fejér megyében, a Duna jobb partján fekszik, a megyeszékhely Székesfehérvártól 50, a fővárostól 30 km távolságra. A település mezőgazdasága fejlett, 1998-ig jelentős cukorgyártás folyt itt.
Túraajánlatok
Látnivalók
Nagyboldogasszony templom
A templomot barokk stílusban építették, 1762 és 1767 között. Berendezése is teljesen barokk stílusú. A óratorony híd részei a második világháborúban összetörtek. Később, az 1950-es években sikerült elkészíteni a toronyóra vázának a szerkezetét, amely ily módon egészen 1990-ig működött, majd 1996-ban korszerűsítették.
Eötvös kápolna és -obeliszk
A település külterületén található, egyhajós kápolna, mely nagyon romos állapotban van, és műemléki védelem alatt áll. A kápolna mögött Eötvös emlékoszlopot találunk, amely alatt márványtábla díszeleg.
(Cukorgyári) Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna
Az 1934-ben épült római katolikus kápolna műemléki védelem alatt áll. A torony nélküli neogótikus kápolnát Frank Ágoston és Goszleth Lajos tervezte.
Eötvös-kúria, ma Eötvös József Emlékmúzeum
A bárói rangot viselő Eötvös család házasság révén került kapcsolatba Ercsivel. A reformkori politikus és író, báró Eötvös József gyerekkorának nagy részét a településen, anyai nagyapjának, Lilien bárónak a kastélyában töltötte és iskoláit is itt végezte. Az Eötvös család később elveszítette itteni birtokait, de Eötvös Józsefet kívánsága szerint a helyi Duna-parti Mária-kápolnában helyezték örök nyugalomra.
A múzeumot is itt, a családi kastélyhoz tartozó házban rendezték be.
Az Eötvös Emlékszobát 1971-ben hozta létre az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, amelyet a helyi Tanács többször is kibővített.
A mai kiállítást 1988-ban alakították ki. 1997-től a helyi Önkormányzat vette át a múzeum fenntartását.
Helytörténeti Gyűjtemény A gyűjteményt 1994-ben hozta létre a település Önkormányzata. Az aktív gyűjtőmunka 1997-ben indult meg, amelynek során a műtárgyak mellett a fotók, az adattár és a könyvtár kialakítása is nagy szerepet kapott.
A gyűjtemény Ercsi környékének történeti és néprajzi emlékeit, dokumentumait gyűjti össze és dolgozza fel. Az itt található egyik állandó kiállítást "Ercsi története - Régi mesterségek" évente több, mint kétezren látogatják. A másik állandó kiállítás, amelynek címe "Az ercsi helyőrség története" a helyi laktanyának állít emléket.
Mohács Emlékmű 1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos csapatával három napot töltött el Ercsiben és várta a hozzá csatlakozó csapatokat. Ennek az eseménynek az emlékére állították fel az emlékművet.
Tűzoltó-torony A város közepén található torony 1903-ban épült. Célja a település nádtetős házainak a védelme volt.
Várossá válási emlékmű (Szentkorona emlékmű) Szent István királyunk megkoronázásának 1000. évfordulója emlékére állították fel 2001-ben.
Egyéb látnivalók: Török basa szobra, Millecentenáriumi Emlékmű, Nepomuki Szent János-szobor, Szapáry-kastély és Angolkert, Duna-parti Hősi Emlékmű, Eötvös József-szobor, 1848-as Emlékmű és Petőfi Sándor-szobor, Wimpffen-Zerkovitz kúria, Barokk magtár (granárium), Kisvasút Emlékmű, „Vörös köröszt”, Vízenjárók és a Duna áldozatainak emlékműve, Sinatelepi kúria, Római határkő, Merengő bronzszobor, Malom, „Bosnyák” Szent János szobor, Eötvös kúria, Református templom, 1848-as emlékmű és Petőfi-szobor, I. világháborús emlékmű , II. világháborús emlékmű , Báró Eötvös József szobra, Címer emlékmű, Gróf Wimppfen Frigyes kereszt, II. Lajos király emlékmű, volt katolikus zárdaépület, kerekes kút, Kisvonat és lámpa, Víztorony, Komphíd.
Szolgáltatások
Eötvös József Emlékmúzeum
- Cím: 2451 Ercsi, Eötvös József utca 33.
- Tel.: +36 25 492 075, +36 25 505 840
Ercsi Helytörténeti Gyűjtemény
- Cím: 2451 Ercsi, Eötvös utca 33.
- Tel.: +36 25 505 840
Szállás- és vendéglátóhelyek
Kikötő Étterem és Panzió
- Cím: 2451 Ercsi, Köztársaság tér 1/a
- Tel.: +36 25 505 730
- Web: www.kikoto-etterem.hu
Története
Hazánk egyik legrégebb óta lakott települése. Régészeti leletek tanúsága szerint már az I. századtól éltek itt emberek.
Első említése 1037-ből, az Árpád-korból származik. Ekkor a bakonybéli apátság alapítóleveléből I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat.
A szájhagyomány szerint nevét egy Erch-Ercs nevű avar törzsfőnökről kapta.
A későrézkor, ill. a kora- és középbronzkor körül több népcsoport is megjelent a környéken, ezek sajátos kultúrával rendelkező népcsoportok voltak.
A honfoglaló magyar törzsek 896 táján érték el Ercsit. Az első században az illír-kelta eraviszkuszok érkeztek, a II. században pedig római katonai táborok védték Pannónia határát a barbár népek támadásaitól. 1166-ban bencés magán alapítású monostor is működött a településen.
Hiteles forrás 1233-ban említi a települést, Ercz alakban. A XIV. századtól többféleképpen írták a falu nevét: 1303-ban Erchey, 1318-ban Erche, 1331-ben Erchy, 1456-ban Erch, a török időkben Erdzsin, a XVIII. század közepén Ertsi, Erchi, majd a XIX. században Ercsény néven ismerik.
1526-ban a Duna mentén haladó török csapatok feldúlták a környéket, így a XVI. századra Ercsi elnéptelenedett. Területére a török hódoltság alatt nagy számban érkeztek délszláv családok, kiknek leszármazottai ma is a településen élnek. Ercsi a reformkori politikus, Eötvös József kultuszának is őrzője, itt található többek között a nevét viselő Emlékmúzeum.
A településnek a török uraktól 1686-ban sikerült végleg megszabadulnia.
Ezek után a település fejlődésnek indult, lakóinak száma elkezdett gyarapodni, először ortodox kolostor, majd katolikus templom épült. 1800-ban mezővárosi rangot kapott.
Dunai kikötője fontos kereskedelmi pont volt, ugyanakkor nagy számban jelentek meg a nagyobb üzemek is, mint pl. szesz- és likőrgyár, cukorgyár, keményítőgyár. 1912-ben itt épült meg Európa legkorszerűbb cukorgyára, amelyet 1948-ban államosítottak. Jelentős cukorgyártás 1998-ig folyt.
A főváros közelsége, és az, hogy több közintézmény is nyílt a településen, 2000-ben Ercsi városi rangot kapott.