Zalaszombatfa
Az alig 50 fős Zalaszombatfa a magyar–szlovén határon fekszik. Gazdag növény- és állatvilág veszi körül: a tölgyfák, nyárfák, kökény- és csipkebogyóbokrok között szarvasokat, vaddisznókat és ragadozó madarakat is láthatnak az ide kirándulók. A horgászat kedvelőinek is ideális ez a kis község, ugyanis az egykori kavicsbányákat átalakították halastavakká, amelyekben süllők, amurok, harcsák, csukák és pontyok élnek.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Péter és Pál templom
A sisakos tornyú katolikus templomot 1934-ben szentelték fel.
Hetési szőttes
A tájegységre jellemző hetési szőttest ma már kevés helyen készítik, Zalaszombatfa a ritka helyek egyike volt. A 2014 őszén elhunyt Fehér Etelka a saját házában, egy régi szövőgépen készítette alkotásait, amelynek folyamatát az odalátogatók megtekinthették.
Fumu szobor
A fumu kalács egy különleges hetési fonással készült baba alakú étel, aminek a tiszteletére szobrot emeltek a faluban. A szobor egyik oldalán fiút, a másikon lányt ábrázol, a szobor talapzatán pedig a hetési szőttes mintája látható, ami a térség másik hagyományos terméke.
Hagyományos kemence
Zalaszombatfa parkjának egyik éke a régi iskolaépület kapuja előtt álló kemence. Azzal a szándékkal építették 2013-ban, hogy új színt vigyen a település életébe, a helyiek rendszeresen összegyűljenek körülötte, és a közös sütések új élményekkel gazdagítsák a hetésieket és az ide érkező vendégeket. A hagyományos stílusban épített, boltozatos tűzterű kemence fehér falán jól érvényesül a kéményen elhelyezett, kidomborodó ornamentikus díszítés. Az esős idő sem jelenthet akadályt a kemencés programok számára, hála a fából ácsolt, cseréppel fedett tetőzetnek.
Kebele-víztározó
A kirándulás szerelmeseinek kedvez a szép környezetben kialakított tó. A víztározó gátján át vezet egy kirándulóút Resznektől egészen Szijártóházáig.
Kódisállásos lakóház
Hetés településein még láthatóak ezek a XIX. század második felében épült, kiugró előtornácos, azaz kódisállásos épületek. Hajdanán ez volt a térségbeli téglaházak egyik legjellemzőbb építészeti eleme. A kódisállás nagysága nem csupán az épület arányaihoz alkalmazkodott, de mutatta a ház lakóinak gazdagságát, rangját is. Az előtornácnak többféle formája is volt, legegyszerűbb és leggyakoribb változata a kétoszlopos kivitel, de voltak három-, sőt előfordultak négyoszlopos kódisállású házak is.
I. és II. világháború emlékmű
A Kossuth utca és a Petőfi utca által határolt zöldterületen, a templom mögött helyezte el 1992-ben Zalaszombatfa lakossága a terméskőből készült világháborús emlékművet. Az emlékmű az I. és II. világháborúban elhunyt katonáknak állít emléket, neveiket kőbe vésve őrizve meg az örökkévalóság számára. Az emlékmű környezete gondozott, parkosított.
Egyéb látnivalók: Harangláb, Fazekasház, Katolikus kápolna, Kavicsbányák, 1909-es kőkereszt (talpazatán három szoboralakot láthatunk).
Története
Zalaszombatfát először 1335-ben említik, Zombatföldének és Zombatházának. A zombat előtag Szombatra utal, így a községet 1524-ben már Szombatfalvának nevezik, ami 1654-ben lerövidült Szombatfára. 1898-tól viseli a Zala előtagot, ami Zala megyéhez való tartozását jelöli.
A Bánffy család birtokai között volt 1644-ig, majd Nádasdy Tamás szerezte meg a falu tulajdonjogát. A törökök, bár nem fosztogattak a faluban, lakosait sokat dolgoztatták.
A gazdasága hanyatlani kezdett a trianoni békeszerződés után, mert átkerült a magyar-jugoszláv határ magyar oldalára, és így már nem érte el a korábban jövedelmező természetes piacát. A következő években lakossága az ötödére csökkent.
