Zsitkóc (Žitkovci)
A helyi Gyöngyvirág Művelődési Egyesület minden év július utolsó vasárnapján megszervezi a faluból elvándoroltak találkozóját. A Falunapon a meghívott művelődési egyesületek különböző falusi játékokban mérik össze ügyességüket: régi parasztszekeret kell összeszerelni, a vízhordó nőknek talicskát tolni, vagy épp a vízből szájjal kell kihalászni az almát… Mindig külön kvízt szerveznek a meghívott polgármestereknek. A kérdések nem is olyan egyszerűek: hány özvegyasszony van a faluban?; hány út menti feszület van Zsitkócon?; hány új gólya érkezett az adott évben?, stb.
A lakosok a földeken búzát, kukoricát és egyéb terményeket termesztenek.
Északról a falut erdők övezik, a Zsitkóci hegy déli lankáin ezek védik a Riganyóci szőlőhegyet.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- EuroVelo13 – Hetési kiegészítő kör
- Hetési kerékpáros útvonalak: Riganyóc-kör
- Hetési Nagykör
- Hetés-kör – kerékpártúra Bödeháza erdei kirándulóhelyről
- Pannon Pleasure 14. - Tornyiszentmiklós - Lendva - Dobronak - Szentlászló - Csesztreg
- Pannon Pleasure 16. - Lendva - Dobronak - Muravske Toplice - Muraszombat
- „Szlovéniai kitekintő” – Kerékpártúra Bödeháza környékén, szlovén oldalon
Látnivalók
Deák Ferenc emléktábla
A központban lévő faluház homlokzatán található a Deák Ferenc, a "haza bölcse" és családja tiszteletére állított emléktábla. Ugyanebben az épületben Deák Ferenc emlékszobát, és a település történetét bemutató kiállítást rendeztek be.
Deák Ferenc Söjtörön született, de családja Zsitkócról származott. Hiteles források szerint elődei már a XVII. században itt éltek, az 1700-as évek elejéről pedig több irat is származik, melyeken a Deák család tagjai, mint zsitkóci lakosok szerepelnek. Feltehetően nagyapja, Deák Gábor is itt született és élt egy ideig.
Szent Flórián-kápolna
1893-ra épült fel a faluban az a kápolna, melyet gúnyosan “hatlóállásos"-nak neveztek. Mivel az alapkövét a letételkor nem szentelte fel pap, így az építésre nem volt egyházi engedély, ezért soha sem végeztek benne egyházi szertartást, és idővel tűzoltószertárként kezdték el használni az épületet. Ezt a kápolnát 1969-ben lebontották és helyébe újat építettek, amelyet 1970-ben Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentjének tiszteletére szenteltek fel.
Riganyóci-hegyen lévő katonai határőrtorony
A riganyóci szőlőhegyen a vasfüggöny maradványaként még megtalálható a hadsereg által használt őrtorony, amely napjainkban turisztikai kilátótoronyként funkcionál. A toronyból szép időben egészen a magyarországi Lentiig, a horvátországi Varasdig, illetve a szlovéniai Boč hegyig ellátni.
Egyéb látnivalók: tűzoltó emlékmű, I. és II. világháborús emlékmű, mázsaház.
Története
A települést 1381-ben említik először, Sypkolch néven, a Bánffy család birtokaként. 1428-ig többször is előkerül a falu különféle okiratokban, ahol Sybkouch, majd Poss. Sikalch, és Sykolch néven jegyzik. 1524-ben "Sykolcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A XVII. századtól Eszterházy majorként tartják számon.
A XX. század elején közel 300, túlnyomórészt magyar ajkú lakosa volt, és közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásába tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami később Jugoszlávia lett. 1941-45-ben ismét Magyarország része volt, miután a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta. A második világháború után ismét a jugoszláv területek egyikévé vált. 1991 óta pedig a független Szlovén Köztársaság része. Az őshonos magyarok mellett a tengermellékről betelepített szlovén családok laknak a faluban.