Szanda
A Cserhát szívében fekszik az azonos nevű hegy mellett Szanda település. A hegyekkel körülvett, közel 700 fős falu ismerős lehet a túrázóknak, hiszen a Kék túra útvonalán fekszik.

A környező hegyekről remek kilátás nyílik a környékre, és jó időben akár a Budai hegyekig, a Börzsönyig és a Pilisig is ellátni. A palócvidék lakosai büszkék múltjukra és hagyományaikra, amit igyekeznek megtartani a jövő generációinak. Szandához tartozik a néhány kilométer távolságra fekvő Szandaváralja település is.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szandavár romjai A várról írt első feljegyzések a XIV. század elejéről származnak. A törökök 1546-ban foglalták el Szandavárat, amelyet balassagyarmati katonák 1551-ben foglaltak vissza. Elvonulásukkor puskaporral felrobbantották a várat, amelyre ma már csak néhány megmaradt faltöredék emlékeztet.

Szűz Mária-kápolna ("Máriácska káponka") Az 1892-ben épült kápolnában egy Mária-szobor áll, amelyet az egyházi ünnepekhez illően öltöztetnek fel.

Várhegyi Geológiai Tanösvény A geológiai tanösvény egy 3 km hosszú út a szandai Várhegy körül, amelyet végigjárva a környék földtani látnivalóit ismerhetjük meg a kihelyezett tájékoztatótáblák segítségével. A tanösvény 1976 óta helyi védettség alatt áll.

Szent Márton-templom A szandai és szandaváraljai lakosok a XIX. században iskolákban tartották az istentiszteleteket, mivel nem volt saját templomuk. A XX. században teljesült a vágyuk, amikor megépült a Szent Márton katolikus templom.
Mária-forrás A Szandaváraljához közel lévő forrás kedvelt búcsújáró hely a környékbeli hívők körében. Pihenőhelyet és egy fa feszületet helyeztek el itt a szandai lakosok a 2000-es évek elején, emellett kitisztították a kutat és a forrás környékét.
Tájház Szandán is, mint Nógrád megye szinte minden községében, megmaradt néhány régi palóc parasztház. Az egyikben alakították ki a tájházat, amelynek bejárásával megismerhetjük a parasztházak jellegzetességeit, és Szanda néprajzi értékeit.

Szandai-víztározó (Bócsoki-tó) A horgászat szerelmesei Szandán is hódolhatnak imádott sportjuknak, hiszen a Szandai-víztározó, vagy más néven Bócsoki-tó 8 hektáros területe remek lehetőséget biztosít csukák, süllők, amurok és pontyok kifogásához.
Egyéb látnivalók: Szandaváraljai templom.
Története
1214-ben, Zunda néven említik először a települést, amelyet korábban kelták, hunok és honfoglaló magyarok laktak. A nevét később Scundára, később Zondára változtatták, majd az évszázadok során a könnyebb kiejtés miatt változott át a ma is használatos Szandára.
Számos uradalom és birtok tartozott Szanda várához. A község a fénykorát a XV. században élte, amikor városi rangot kapott. Számos tulajdonosváltás után 1548-ban a törökök elfoglalták Szanda várát, majd 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta és lerombolta a településsel együtt.

A következő bejegyzés már az 1700-as évekből származik, amikor a Sréter-család volt a birtokos, és összesen öt magyar és négy tót házból állt a falu. Később a Vizy-család lett a település tulajdonosa, amikor a lakosok visszatértek a földműveléshez és állattartáshoz.
Bár Szanda egy elszigetelt település, a lakosai ragaszkodtak a hagyományaikhoz és szokásaikhoz.