A Káli-medence kincsei: rétek, ősi templomromok, kőtengerek (27 km)
Download track as GPX file for your GPS device.Teljes táv: | 27 km |
---|
Össz. emelkedő: | 180 m |
---|---|
Össz. lejtő: | -180 m |
Magasság max.: | 174 m |
---|---|
Magasság min.: | 106 m |
Ábrahámhegy – Révfülöp - Kővágóörs - Köveskál - Szentbékkálla - Mindszentkálla - Kékkút - Salföld - Ábrahámhegy
A Balaton mellől a magyar Provence-nak is nevezett Káli-medencébe vezet ez a közepes nehézségű, nem túl hosszú biciklitúra, amely a nyüzsgő tóparthoz képest egy teljesen más világot jár be. Minden falu külön gyöngyszem: vályog- és kőházak, borospincék között kanyarognak a keskeny utcák. A települések között illatos rétek, legelők, melyeket néha egy-egy templomrom, sziklaképződmény díszít.
Útvonal
Az ábrahámhegyi vasútállomástól Révfülöpig a Balatoni Bringakörúton haladunk, majd balra letérünk a Rétsarki úton, Kővágóörs felé. Bal oldalt a szőlőben, nem messze az úttól az ecséri templomromot vehetjük szemügyre.
Ecséri templomrom Az Ecséri templomrom a Kővágóörshöz tartozó Pálköve és Révfülöp között található. A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a XII. században épült, a XIV-XV. században bővítették. A falu a török időkben pusztult el, a templom azóta mint szép templomrom várja a kirándulókat.
Az utca végén balra kanyarodva indulunk el Kővágóörs felé. Egy kisebb emelkedőn átjutva, szőlők között ereszkedünk le a közeli faluba.
Kővágóörs kisvárosias központjában jobbra kanyarodunk: a falu elhagyása után a Káli-medence szívén haladunk át, viszonylag sík terepen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legvadregényesebb területe ez, a színek és a medencét körbevevő dombok sajátos hangulatúak.
Az úttól jobbra látható a kővágóörsi kőtenger, egy látványos geológiai képződmény. Köveskál felé tartva baloldalt a mocsaras, rétek övezte Kornyi-tó és a partján álló szobrok határozzák meg a látképet, amely számos madárfaj élőhelye. Az úttól jobbra rövid kitérővel az egykori Sóstókál falu mementója, egy templomrom érhető el.
Kornyi-tó, Kővágóörs Kővágóörstől északra található a Kornyi-tó, ami a Káli-medence legnagyobb tava. A karsztvizekből és csapadékból táplálkozó tó több mint száz madárfajnak nyújt fészkelőhelyet, így többek között nemes kócsagot is láthatunk itt. A tó melletti dombról 3 méter magas mészkő szobrok pásztázzák a vidéket.
Enyhén emelkedő úton érkezünk meg Köveskálra.
Itt Tapolca felé fordulunk, és továbbra is a rétek uralta medencében kerekezünk. Egy kisebb kitérővel, laza emelkedőn térünk be a környék két jellegzetes falujába, Szentbékkállára és Mindszentkállára. A látnivalók közül itt a töttöskáli templomromot, illetve a szentbékkállai homokkőtengert ejthetjük útba, majd Mindszentkálla mellett az elpusztult Kisfalud XIII. századi templomának maradványait láthatjuk.
Szentbékkállai kőtenger A Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke az a többé-kevésbé összefüggő kőhát, amelynek legnagyobb és épen maradt része a Szentbékkálla melletti kőtenger. A bizarr formájú kövek közül a legérdekesebb az ingókő, aminek legfelső sziklája könnyen megbillenthető.
Ezután visszatérünk a Tapolca felé vezető útra, ahol présházak és dombok között tekerve egy éles balkanyarral, majd a következő elágazásnál szintén balra fordulva a környék legkisebb falva, Kékkút felé vesszük utunkat. A terep innen már nem tartogat emelkedőket.
Kékkút főutcáján jobbra tartva, a tájházat érintve tartunk Salföld felé, az országutat keresztezve egy stabilizált földúton. Salföld szépen felújított parasztházaival és a nemzeti park bemutatóközpontjával ideális megállóhely a Balatonhoz való visszatérés előtt.
Salföld A Káli-medence délnyugati szélén megbúvó apró falu ma a Balaton-felvidék ékessége a sok felújított régi házzal. Itt található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik bemutatóhelye, a Salföldi Major is. A falu határában kisebb kőtengert is láthatunk, vagy elsétálhatunk a pálos kolostor romjaihoz.
Salföldöt elhagyva visszatérünk az országútra, ahol 100 méter után balra fordulva, egy rövid úton tehetünk egy kitérőt Kisörspuszta, a Káli-medence egy kultikussá vált helye felé. Egyetlen, burkolatlan utcája, fehérre meszelt kerítésfalai és a „főtéren” álló harangláb visszaidézi, milyen lehetett itt évszázadokkal ezelőtt az élet – talán ezért is vált egy hippiközösség lakóhelyévé a 80-as években. Az idillt csak a közeli homokbánya árnyékolja be. A szomszédos bányató szintén kedvelt hely, bár hivatalosan tilos itt fürdeni.
Az országútra visszatérve továbbmehetünk úticélunk, Ábrahámhegy felé, ahol legurulva a tóparthoz a vasútállomás közelében csatlakozhatunk a Balatoni Bringakörúthoz.