Gosztola
Az erdők által ölelt kis Zala megyei községet alig több mint félszázan lakják, ám környezete és szálláshelyei másokat is a faluba vonzanak, így az utóbbi két évtizedben fejlődésnek indult. A közeli dombon szőlőt termesztenek. Lakója még a falunak egy ritka és veszélyeztetett állatfaj, a csonkafülű denevér.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Mária Magdolna-kápolna Az egyik legkisebb Zala megyei kápolna egy középkori templom újjáépítésével jött létre 1847-48-ban, erről tanúskodik kora gótikus ablaka is. Eredeti oltárképe tönkrement az idők során, így újat festettek, amely a bűnbánó Magdolnát ábrázolja.
Olajos körút - Papp Simon útján turistaútvonal Zala egyik jelentősebb gyalogos túraútvonala a dr. Papp Simon geológus nevét viselő körtúra, amely a megye egykori olajvidékével kapcsolatos területeken vezet végig. A geológus nyomában járva megcsodálhatjuk a Vétyemi ősbükköst, a Maróci-szőlőhegyet és számos, Zala megye kínálta látnivalót.
Története
A falu történetét 1269-től ismerjük, amikor is a történeti források először említették mint a Bánffy család birtokát. A település neve feltehetőleg a szláv Goszticiló személynévből alakult ki.
1690-ben Kéry gróf birtoka volt itt, de eladta Szapáry Péternek más területekkel együtt. 1747-ben filiaként Szécsiszigethez tartozott, ekkor építették meg az akkor még Szent Imre titulusú templomot. 1848-ig úrbéres községként tartották számon Gosztolát, 1871-től kezdve pedig kisközségként.
A XX. század elején gróf Andrássy Sándor birtokolta a falu nagy részét, aminek lakói a szőlőhegynek köszönhetően borkészítéssel foglalkoztak. A II. világháború 5 áldozatot követelt a községtől. A '60-as évektől kezdve az állam inkább erdősítette a falu területeit, így nem fejlesztették az infrastruktúrát, az életszínvonal meredeken csökkent, méghozzá olyannyira, hogy az 1980-as években mindössze 25-en lakták, és megpróbálták megszüntetni a falut.
A rendszerváltás óta a falu ismét felívelőben van, a megépült szálláshelyek turistákat is vonzanak ide, a házak takarosak, felújítottak.