Valkonya
A barátságos, apró községet Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozatának folytatása, az "…és még egymillió lépés" című műsor tette igazán ismertté. Az ő emléke előtt tisztelegve nevezték el Valkonya egyetlen szálláshelyét, amely a Rockenbauer Pál Turistaház nevet viseli.
Az érintetlen, festői környezetben fekvő zsákfalut 2015 januárjában mindössze 58-an lakták, ám a legtöbb Zala megyei településtől eltérően itt nem csökken, hanem növekszik a lakosok száma.
Valkonya bájához tartozik, hogy mindenki ismeri egymást, a legtöbben már születésüktől fogva, ismerik egymás történetét, tudják, hogy ki varr szépen, ki kevésbé, kitől kérhetnek kölcsön szerszámokat.
"Telente a csendre, nyaranta a madárdalra, ősszel szarvasbőgésre ébredünk. Tavasszal hangról megmondjuk, kinek a traktorja vert fel legszebb álmunkból." - mondják magukról a valkonyaiak.
A községet érinti a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Péter és Pál apostolok-kápolna Valkonyának a török hódoltság óta nincsen temploma. Ma látható kápolnája egy 1923-ban épült harangláb bővítésével jött létre. A kápolna előtt I. és II. világháborús emlékmű áll.
Egyéb látnivalók: Rockenbauer Pál Turistaház (benne kiállítás, kertjében Rockenbauer Pál-szobor, falán emléktábla).
Története
A kis Zala megyei település neve egy szláv személynévből, a Volkonából alakult ki. Ennek régebbi változata a Vlkonja, ami a vlk szóból ered, aminek jelentése farkas.
Első írásos említése egy 1019-ben kelt okiratból származik, ahol a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként jegyzik. Az évszázadok során több néven is megjelenik, például Wolupus, Wolcuman, Wolkuna.
Mint a Wolkuna nevű falut, elsőként 1288-ban egy adásvételi okiratban jegyzik. A néphagyomány szerint a város közelében Fehérkulcsosvár néven egy erődítmény is állt, amelyet vizesárokkal vettek körül.
A XIV. század végén két különálló községként említik Kysuolkonya és Noguolkonya nevét, 1420-ban azonban már együtt említik a két települést: Wlukonya néven. 1524-ben Szemenye mezőváros (ma Muraszemenye) birtok-tartozéka.
Valkonya és környéke többször gazdát cserélt, amennyire visszakövethető, összes birtokosa a Hahót nemzetség valamelyik leszármazottja volt. Az ő nevüket őrzi a közeli Hahót község neve.
A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és csak 1694-ben kezdett el újra benépesülni, hála az akkori birtokos Esterházy családnak.
A XVIII. századtól kezdve folyamatosan nőtt a népesség. A környékbeli településektől eltérően Valkonya tiszta magyar falu volt.
A község egyetlen iskolája 1927-ben nyitotta meg kapuit, és a XX. század második feléig üzemelt. Ezt az épületet alakították át 1993-ban a Rockenbauer Pál Turistaházzá.
Valkonyán a török idők óta nem volt templom, 1923-ban tégla haranglábat építettek, amit később kibővítettek, így alakult ki a községben ma is látható Szent Péter és Pál apostolok-kápolna.
A két világháború helyi áldozatainak állít emléket a kápolna mellett 1992-ben felavatott faszobor, amely egy anyát ábrázol, aki halott fiát siratja.
A munkanélküliség miatt a község lakossága az 1970-es években csökkenni kezdett, ekkor ugyanis a valkonyaiak nagy számban kezdtek a környező településen dolgozni, később sokan el is költöztek a településről.
A 2010-es évekre egyre több turista fedezte fel magának ezt az apró zalai települést, ahol átvezet a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is. A környék érintetlensége, nyugodt csendje, barátságos lakói egyre többeket vonzanak Valkonyára, többen házat is vettek a községben, aminek következtében lakosságának száma ismét növekedni kezdett.