Kistolmács–Borsfa–Valkonya–Oltárc–Bánokszentgyörgy–Várfölde–Lasztonya–Kányavár–Dömefölde–Páka–Szécsisziget

Kistolmács központjában, a kápolna után a hegyi útra térve felkapaszkodunk a Tolmácsi-szőlőhegyre, ahol még gyönyörködhetünk néhány szebb napot látott borona- és paticsfalú pincében, hatalmas árnyat adó gesztenyefákban. A hegykapuban áll a XVIII. századi Szent Orbán-szobor, mely után egy fenséges bükkösben folytatódik utunk.

Kistolmács Kistolmácson halad át a Dél-dunántúli Kéktúra, és innen indul a csodás tájakon átzakatoló erdei kisvasút is. A település népszerűségéhez nagyban hozzájárul az 1989-ben épült mesterséges tó is, amit strandolók és horgászok egyaránt szívesen használnak.

Itt már a borsfai határban járunk, s hamarosan fel is tűnnek a falu első házai. Egy szép mívű kis templom bontakozik ki az épületek közül, melyben képzőművészeti kiállítás kapott helyet. Borsfa is két településrészből áll: Alsó- és Felsőborsfából, most az utóbbiban járunk. A 600 lakosú község hosszan nyúlik el a Borsfa-patak völgyében, mögötte pedig erdővel borított dombok magasodnak.

Borsfa Az apró Zala megyei községben két kápolna is áll, az egyikben képzőművészeti kiállítások számára kialakított galériát találunk, ahol havonta új alkotásokat tekinthetünk meg. Borsfa környékén nagyokat sétálhatunk, akár a Dél-Dunántúli Kéktúrába is becsatlakozhatunk, hiszen áthalad a településen.

Alsóborsfáról szép erdei úton jutunk át - a kék túra útvonalát követve – az alig 80 lakosú törpefaluba, Valkonyára. Nevét a „Még egy millió lépés Magyarországon” című Rockenbauer Pál filmből ismerhetjük. Ő volt az, aki az eltűnés szélére sodródott falu magmaradásában bízva a turizmus fejlesztését javasolta, s Valkonya ezt az utat járta be az elmúlt évtizedekben. Ma egy csinos kis üdülőfalu, szép haranglábbal és a Rockenbauer Pálról elnevezett turistaházzal. Ha itt járunk, ide érdemes betérnünk.

Valkonya A festői környezetben fekvő Valkonya lakossága a térség többi településétől eltérően nem csökken, hanem növekszik. Lakói kedvessége, a fejlődésre irányuló törekvései, és persze a körülötte elterülő szemkápráztató környék vonzza a látogatókat. A települést érinti a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala.

Valkonyát elhagyva ismét erdők következnek. Ami Kiscsehi és Tormafölde között a Vétyemi erdő az itt az Oltárci ősbükkös. Ez a lenyűgöző erdőrengeteg ma már természetvédelmi oltalom alatt áll. Az erdő védő ölelésében bújik meg Oltárc, a háromszáz lelkes kisközség. Itt található a Zalaerdő Zrt. szép vadászháza, hiszen a vidék a méltán világhíres zalai gímszarvas egyik központi élőhelye.

Oltárc után a Válicka völgyében járunk, ahol hamarosan megpillanthatjuk Bánokszentgyörgy szép barokk templomának tornyát. Bánokszentgyörgy nagy múltú település, a XIX. században néhány évig még járási székhely is volt, ma elsősorban erdészeti központként tartják számon.

Bánokszentgyörgy Az Alsó-Válicka patak völgyében fekvő hangulatos kis zsákfalu „védőszentje“ Szent György. A község XV. században épült templomát és mai, 1787-ben épült barokk templomát egyaránt az ő tiszteletére szentelték fel.

Bánokszentgyörgyről Várföldére visz az út, mely egyike a zalai zsákfaluknak. Határában egy szép kis halastó terül el, ahol érdemes a hosszú út után kicsit megpihenni. Várföldét nagy erdők övezik, s ezeken keresztül folytatjuk utunkat Lasztonya felé.

Lasztonya A kis zalai zsáktelepülés neve a Rockenbauer Pálról elnevezett Dél-dunántúli Kéktúra túrázóinak lehet ismerős, hiszen itt halad át az útvonal. Fontos tudnivaló, hogy a falu Kámaházapuszta nevű településrészén megáll a Kistolmácsot és Lentit összekötő Csömödéri Erdei Kisvasút.

Lasztonya két részből áll: Lasztonyából és Kámaházapusztából, melyeket az Alsó-Válicka patak választ el egymástól. Völgyében fut Csömödérről Kistolmács felé az erdei kisvasút, fölé pedig a hajdani őrtoronnyal koszorúzott Várhelyi-hegy magasodik. Kámaházapusztán egy szép fa harangláb és a hajdani Sulykovszky hercegi kastély parkjában álló tulipánfa érdemel említést. Kámaháza után az erdei kisvasút mellett, a töröszneki erdőn keresztül érkezünk a hányatott sorsú egykori végvárra, Kányavárra.

Kányavár A Lenti és Kistolmács között közlekedő Erdei kisvasút egyik megállója a község, amit XVII. századi vára felépülése előtt még Kányaföldének hívtak. A várból mára semmi sem maradt, csak a település neve őrzi emlékét. Kányavár határában van a Torhai-forrás, amelynek vize felüdülés túrázás közben.

Kányavár hajdani erőssége az itt kanyargó Alsó-Válicka mocsarai közé épült. Jelentőségre akkor tett szert, amikor Kanizsa várát török seregek bírták. A hódoltság után szerepe megszűnt, a vár fokozatosan elpusztult.

Kányavárt elhagyva Dömeföldére érkezünk, mely ma Páka község része. A főútról itt érdemes bekukkantanunk egy kicsit az egyetlen mellékutcába, ahol egy zsúptetős, göcseji boronaház áll régi idők tanújaként.

Páka A településen született a híres fizikus, Öveges József, akit az 1960-as években indult, fizikai kísérleteket bemutató televíziós ismeretterjesztő sorozat tett ismertté. Pákai szülőházában ma emlékház van. A Zala megyei községen áthalad a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonala.

Utunkat ezután Páka felé folytatjuk, mely a környék tradicionális központja. Pákáról sokunknak Öveges József fizikus, piarista tanár felejthetetlen alakja jut eszükbe, hiszen itt született 1895-ben. De Páka egyházi szempontból is jelentős település, román stílusú temploma jelentős építészettörténeti értéket képvisel.

Páka után a csömödéri elágazásnál Tormafölde felé fordulunk, és a Cserta-patak völgyében begurulunk Szécsiszigetre.

Szécsisziget A községben számos műemlék található, köztük az Andrássy–Szapáry-kastély, a barokk Szent Kereszt-templom és a XVIII. században épült vízimalom, amely ma múzeumként üzemel. A falu határában bivalyrezervátum terül el, amelynek céljául a házi bivaly génállományának megőrzését tűzték ki.