funiQ logo

This article is not available in English. This is the Hungarian version of the article.

Fertőd

A Fertő tó déli részén fekvő város történetét több nagy nevű személy jelenléte is gazdagítja. Fertőd a XVII. század második felében került az Esterházy család birtokába, akiknek ma a város legismertebb látnivalóját, a lenyűgöző Esterházy-kastélyt is köszönheti. Az Esterházyak zenekarának vezetőjeként, a muzsikusok és a színtársulat gazdasági ügyintézőjeként, a műsorok összeállítójaként, betanítójaként és rendezőjeként élt emellett két évtizedig a mai Fertődön Joseph Haydn osztrák zeneszerző.

a kastély hátsó frontja a parterből nézve
Fertőd legfőbb látnivalója, az Esterházy-kastély Photo: funiQ

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Tour de Hongrie, egy versenyző a fertődi rajt előtt
Tour de Hongrie, egy versenyző a fertődi rajt előtt Photo: funiQ

Látnivalók

Esterházy-kastély 1766-ra készült el a 126 szobás kastély, amely méltó párja a bécsi schönbrunn-i kastélynak vagy a párizsi versailles-i kastélynak is. Az Esterházy „Fényes“ Miklós építtette kastély ma kortörténeti kiállításnak ad otthont, emellett komolyzenei koncerteket és az Eszterházi Vigasságokat is itt tartják.

Muzsikaház, Fertőd A Muzsikaházban működik a polgármesteri hivatal, a helyi zeneiskola, a városi könyvtár, valamint a helytörténeti kiállítás és a Haydn emlékszoba. Nevét onnan kapta, hogy az 1769-ben épült ház szolgált a kastélyban dolgozó zenészek, köztük Joseph Haydn zeneszerző elszállásolására.

Szent András-templom, Fertőd A fertődi Szent András-templomot 1889-ben építették Zatzka Lajos bécsi építész tervei alapján a korábbi barokk épület helyére. Homlokzatán egy nagyobb torony és két kisebb ún. huszártorony látható. Főoltárát Szent András apostol, a két mellékoltárt Jézus Szíve és a Szűzanya tiszteletére szentelték.

Szent Kereszt-templom, Fertőd Koloszár Gyögy kezdeményezésére épült fel a Szent Kereszt-templom 1986-ban, tervezője Szabó István, Bán Ferenc és Bihary László, a belsőépítész Asbóth Kristóf volt. Fő oltárképe, az Eszterházi Golgota, valamint a keresztút stációképei is Udvardi Erzsébet festőművész keze munkáját dicsérik.

Bélyegestégla-gyűjtemény, Fertőd Ritkaságszámba menő pecsétes téglagyűjtemény található Fertődön, Halász Imre garázsában. A több mint tízezer darabból álló gyűjtemény 1800 fajta téglából és 50 fajta cserépből áll, amiket a gyűjtő építkezésekről, régészeti feltárásokról és ismerősöktől szerzett be.

Fertő-Hanság Nemzeti Park A mozaikos szerkezetű park osztrák és magyar területeinek összekapcsolásával vált hazánk első határon átnyúló nemzeti parkjává. Legyen szó egy kellemes délutáni sétáról vagy akár egy kalandos kenutúráról a nádasba vágott csatornákon, idelátogatni mindenképpen remek program az egész család számára.

Események

Eszterházi Vigasságok Augusztus elejétől közel három hónapon keresztül várja előadásokkal az érdeklődőket a fertődi Eszterházi Vigasságok programsorozat.

Története

1950 óta viseli a város a Fertőd nevet, korábban két különálló községről beszélhettünk. A régebbi település Süttör, a mai város keleti részén terül el. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a község területe már a kőkorban lakott volt. A bronzkorból fennmaradt fülesbögrét is találtak Süttörben, a népvándorlás korából pedig frank csatabárdok kerültek elő.

Írásos dokumentumban először 1313-ban jegyzik, Sehter névalakban. Az évszázadok során több nemesi családnak a birtokában volt, köztük a Kanizsaiaknak és a Nádasdyaknak is.

a városháza és a városi könyvtár közös belső kertje
A városháza és a városi könyvtár közös belső kertje Photo: funiQ

Az Esterházy család tulajdonába 1681-ben került a terület, majd néhány évtizedes bérbeadás után 1719-től kezdve folyamatosan az ő birtokukban volt.

Az 1720-ban az akkoriban Süttörhöz tartozó birtokán Esterházy József 22 szobás vadászkastélyt építtetett. Ezt a kastélyt bővíttette később tovább fia, I. Esterházy „Fényes“ Miklós József herceg. A herceg haláláig folyamatosan építkezett, és a kastélyhoz tartozó cselédek és itt dolgozó kőművesek letelepítésével létrehozta az épületegyüttestől nyugatra Eszterházát. A mai Fertőd másik részét alkotó Eszterháza falu nevét először egy 1765-ben kelt levélen olvashatjuk. Eszterháza és Süttör 1950. szeptember 7-én egyesült Fertőd néven, a település 1995-ben városi rangot kapott.