Fertőhomok
Fertőhomok egy néhány száz fős település a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. A falutól keletre található Hegykővel lényegében egy községet alkot területileg, közös önkormányzatuk is van 2003. január 1. óta, amihez a falutól nyugatra található Hidegség is csatlakozott. A közös önkormányzat központja Hegykő, de Fertőhomok és Hidegség önkormányzati testületének hatásköre is megmaradt.
A község lakói többségükben a XVI. században betelepített horvátok. A helyi tamburazenekar és néptánc-együttes is az ő hagyományaikat ápolja. Az idősebbek ma is használják a horvát nyelvet, a fiatalok azonban már egyre inkább eltávolodnak tőle. Az itteni horvátság az ún. gradistyei (őrvidéki) horvátsághoz tartozik, de a kaj nyelvjárást használják, szemben a többi őrvidéki horváttal, akik a ča vagy a što nyelvjárást beszélik (vagy ennek a ča nyelvjárásából önállósult változatát, a gradišćei horvátot, amit vélhetően néhány tízezren beszélnek csak összesen a világon).
A községben egy időszakosan működő kemping és számos falusi vendéglátó kínál szálláslehetőséget. A település része egy, a hegykői termálfürdővel határos 313 ingatlanból álló üdülőövezet is. A lakosság és a turisták számára két élelmiszerbolt, két vendéglő, posta és orvosi rendelő áll rendelkezésre. Művelődésre és szórakozásra pedig kiváló lehetőséget nyújt a kultúrház és mellette a könyvtár.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Anna-templom Fertőhomok temploma egy neoromán stílusú épület 1901-ből, ami a falu régi, 1729-es templomának helyére épült. Az imaház berendezése szintén 1901-ből való. A templom belső terét a szombathelyi Heckenast János festette ki 1929-ben. 1995 és 2001 között teljes felújításon esett át az épület.
Tájház A 2001 óta működő intézmény egy 1930-as tűzvész után épült házban működik. A szoba és a konyha az 1930-as éveket idézi fel, míg az egykori kamrában helytörténeti és időszakos kiállítások kaptak helyet. A tájház a falu egyik kulturális központja is, hagyományőrző és kézműves programokat tartanak itt.
Békakonty tanösvény A 2011-ben kialakított tanösvény ismertető táblákon mutatja be a Fertő- Hanság Nemzeti Park és a lápi mezők növény- és állatvilágát. Az ösvényt a Fertőhomoki Polgármesteri Hivatal épülete mögött induló, a főútra merőleges enyhén lejtős kavicsos úton érhetjük el mintegy 300 méter megtétele után.
Egyéb látnivalók:
Az 1996-ban megújult községháza előtt Kovács György helyi szobrászművész „Életfa” című alkotása látható, melyet a Millennium tiszteletére faragott.
A temető keresztje XVIII. századi: magas talapzaton pikkelydíszes pillér, előtte a kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság-csoport a XIX. századból való.
Története
A település első írásos említése 1274-ben történt Praedium Humuky néven Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban a falu az Osl nemzetséghez került zálogba.
1359-ben a Kanizsayak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta a települést, majd 1411-től már tartósan a Kanizsayaké volt a falu. 1454-ben ismét végigpusztították Homokot, ez fokozatosan a falu kiürüléshez vezetett. Az 1536-ban a Nádasdyakhoz került településre emiatt telepítettek be családokat a törökök által feldúlt horvát és szlavón birtokokról az elhagyott jobbágytelkekre. Ez a falu elhorvátosodásához vezetett.
A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a település a Draskovics, illetve a Széchenyi grófok tulajdonába került.
1864-ben megépült a homoki iskola, majd 1890-ben megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1906-ban lett Fertőhomok a település neve, megkülönböztetésül az ország azonos nevű községeitől.
A faluban többször is pusztított a tűz: 1908-ban, 1910-ben, a legpusztítóbb 1930-ban, amikor 41 ház égett le, és négyen vesztették életüket.
A földosztáskor 96 földigénylő jelentkezett, így a Széchenyi-birtokból csak egy-két hold juthatott az igénylőknek. A község művelődési háza 1947-ből való. Az 1960-as években épült az orvosi rendelő és váró, a könyvtár és klubhelyisége és az új tűzoltószertár is.
1996-ban megújult a községháza.