Püspöki kastély, Fertőrákos
Fertőrákos központjában áll a győri püspökök egykori nyári rezidenciája. A kastély a mai formáját a XVII. század utolsó harmadától a XVIII. század közepéig nyerte el három jelentős püspök (Széchényi György, Keresztély Ágost és Zichy Ferenc) keze nyomán, az ő címereik láthatóak a díszes rizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő díszítőelem) emeleti ablakai felett.
Az épület egy emeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. A rizalitot egy barokk háromszög alakú oromzat (timpanon) zárja, melynek szárnyain két allegorikus nőalak, a csúcsán rokokó váza áll.
A főhomlokzat előtt már a XVIII. században előkert terült el, a déli homlokzat előtti kis díszkertben pedig kerti ház, csorgókút és a virágágyások között négy szökőkút állt, mára sajnos ezekből szinte semmi sem maradt meg.
A kastély délkeleti része alatt nagy pincéket találunk, amelyek bejárata a kapualjból nyílik. A kastély pincéjéből alagút vezetett a patak alatt az erdőbe (sőt egyes források szerint egészen Sopronig), ez azonban mára beomlott.
Az emeleti nagyterem freskóján a hét szabad művészetet szimbolizáló nőalakok hódolnak a Teremtőnek. Négy grisaille-t (monokróm üvegfestményt) is láthatunk itt, amelyek görög isteneket ábrázolnak: Pallasz Athénét, a tudomány, Hesztiát, a háziasság, Vulkánt, az ipar és Hermészt, a kereskedelem istenét.
A festőre csak egy "D.Rosa. F. A. 1745." felirat utal, ez valószínűleg Caietano di Rosa-t fedi, aki egy akkoriban Bécs külvárosaiban tevékenykedő olasz festő volt. Bár az épület eredeti berendezése nem maradt meg, számos helyiségben az eredeti rokokó kályhák láthatók, amelyeket Magner Károly (1732-1790) győri fazekasmester készített 1760 és 1790 között.
A nagyteremből két oldalszoba nyílik, mindkettő falát rokokó és copf stílusú vázák, fonatok díszítik. A kastély északkeleti szárnyának három szobáját ugyancsak kifestették. A stukkóval és műmárvánnyal is díszített püspöki hálószobában például az egyiptomi menekülést láthatjuk.
A két szint belmagasságú házikápolna az északkeleti szárny déli végében kapott helyet. Felső részébe fonatos dísszel körülvett ablakok nyílnak az emeleti folyosókról, a mellettük lévő freskókon angyalok, a négy sarokban a négy világvallást sematikusan bemutató allegorikus képek láthatók. A mennyezeti freskókat valószínűleg egy középszerű barokk művész festette, ezeket Storno Ferenc 1861-ben restaurálta.
A kastély szomszédságában, a pellengér közelében találjuk azt a malmot, ami az uradalom első malmának helyére épült a XVII.-XVIII. század környékén. Ennek az épületnek a pincéjéből is folyosó indul ki, ami egykor valószínűleg a kastélyba vezetett. Homlokzatán napóra és egy Madonna-kép látható.
2016 augusztusától a fertőrákosi püspöki kastély technikai okok miatt bizonytalan ideig nem fogad vendégeket! A látogatás esetleges újraindításáról a megadott oldalról vagy telefonszámokról tájékozódhatunk.
Elérhetőség
- Cím: 9421 Fertőrákos, Fő u. 153.
- Tel.: +36 99 537 644, +36 30 851 6236
- Web: www.facebook.com/fertorakos.puspokipalota
Története
Fertőrákos területe 1002 óta püspöki birtok volt. Bár ezt iratok nem erősítik meg (a tatárjárás során elvesztek), de mivel a püspök egyházi illetősége egészen a Lajtáig terjedt, ezért így errefelé többször is kellett utaznia. Mivel akkoriban az utat Győrbe visszafelé rövid idő alatt nem tehette meg, és mivel Sopronban sem szállhatott meg (1465-ben engedélyezték először püspöknek, hogy lakást vegyen a városban), ezért valószínűsíthetően fenn kellett tartani itt egy kastélyt az egyéb szükséges épületekkel már a kezdetektől fogva.
Az első biztos információ a kastély létéről, hogy 1311-ben a püspök megegyezik a kártérítés összegéről Sopron városával, mivel az interregnum évei alatt a soproniak lerombolták kastélyát és a hozzá tartozó épületeket. Az kastélyt valószínűleg eddigre már újjáépítették.
Dóczy Orbán püspök 1481-től 1486-ig Hunyadi Mátyás pénzügyminisztere volt, aki a király osztrák háborúi idején sokat tartózkodott Fertőrákoson. Kastélyába meghívta a királyt, aki egy vadászaton is részt vett.
Mohács után az épület 1529-ben és 1532-ben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt, valószínűleg ekkoriban lakatlanná is vált. Draskovich György püspök (1578-1587) azonban sokszor tartózkodott Fertőrákoson, 1582-ben mezővárosi rangot is szerzett a településnek. Ő romboltatta le és építette újjá a püspöki kastélyt az 1580-as években. A jelenleginél akkor még sokkal kisebb épületben a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített. Erre szükség is lett, mivel 1594-ben Győr török kézre került, ezért Fertőrákos lett ideiglenesen a győri püspökség központja.
A következő jelentős püspök a kastély életében Széchényi György (1658–1685) volt, aki megnagyobbította a kastélyt. Az 1681. évi soproni országgyűlés ideje alatt itt látogatta meg őt I. Lipót király, ennek emlékét egy tábla is hirdeti itt. 1683-ban a Bécs felé nyomuló törökök ismét nagy rombolást vittek véghez az épületben. A károk kijavítását még Széchényi intézte, és Keresztély Ágost püspök (1695-1725) fejezte be az építkezést 1700 körül.
Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez fűződik a kastély rokokó díszítése, és ő alakította zárt, négyszög alaprajzúvá az épületet. Az építkezés 1745-től kezdődően néhány évig tartott Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján, akinek a nevéhez a nagycenki Széchenyi-kastély tervezése is fűződik.
A XIX. században Simor János püspök rendeztette be a kastélyban hazánk első ismert üvegfestő műhelyét. A műhely 1860-1867-ig üzemelt, több soproni templom, így a Szent Mihály főangyal-templom, valamint az Orsolyita-templom üvegablakai készültek itt.
A kastély a második világháborúban ismét erősen megrongálódott. Az államosítások után az épületben termelőszövetkezeti irodákat, pincészetet, gépállomást, mozitermet, községi könyvtárat, sőt egy időben ideiglenes tantermeket, óvodát is kialakítottak. Állaga az 1966. évi részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott.
Az épületben levő eredeti bútorzat a korábban benne működő szálló megszűnésével egyidőben tűnt el. Rendőrségi ügy is lett belőle, de ismeretlen tettes miatt abbamaradt a nyomozás.