funiQ logo

This article is not available in English. This is the Hungarian version of the article.

Szent István plébániatemplom, Nagycenk

Az Ybl Miklós tervezte újromán stílusú templom Nagycenk központjában áll a templomdombon, körülötte a település régi temetője található. A háromhajós, két kereszthajós épületet 1864. augusztus 20-án szentelték föl Szent István tiszteletére.

Szent István király templom
Szent István király templom Photo: funiQ

A Szent István király-templom díszes főbejáratánál a Széchenyi-család címerét láthatjuk, felette egy kerek ablak helyezkedik el, a tetején huszártorony ül. Az ikerablakos, oromzatos, nyolcszögletű, hegyes bádogsisakkal ellátott román harangtorony Széchenyi István kívánsága szerint, a kettős kereszthajó mögött, a szentély déli oldalán áll. Itt, a toronyajtó felett helyezték el a régi templom domborművét, melyen stilizált virág és két oroszlán látható.

A templom falait lizénák (falsávok) tagolják, a nyílások félkörívesek. A keleti oldalon található kapuzat legmagasabb pontján, a rózsaablak alatt a Széchenyiek címerét helyezték el.

Az első kereszthajó keskenyebb, mint a szentély közelében lévő második. Mindkettőt nyeregtető fedi, háromszögű oromzat zárja. A háromszakaszos főhajót az ötszakaszos mellékhajótól pillérsorok választják el.

A bal oldali mellékoltár képén a leláncolt Krisztust látjuk, olasz mester alkotta a XVII. században, és 1863-ban került a templomba. A jobb oldali mellékoltárt a kismartoni Kis Bálint által festett Keresztelő Szent János-kép díszíti. A templomban található Madonna-kép olasz, XVII. századi munka.

A templom romantikát idéző berendezése közel az épülettel egyidős, a faragott padok, csillárok és falikarok 1864-re készültek el. A főoltár félkörívvel záródik, melyet korinthoszi oszloppárok tartanak, közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A zsinati liturgia szerinti oltárt Szakál Ernő soproni szobrászművész alkotta. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való.

A templom harangjai:

  • A 81 cm átmérőjű harang 1744-ben készült a bécsújhelyi Jakobus Montel műhelyében.
  • A 47 cm átmérőjű harangot a bécsi Andreas Klein öntötte 1762-ben.
  • Az 51,5 cm átmérőjű harang Seltenhofer Frigyes műhelyéből került ki 1832-ben.
  • A 66,6 cm-es harangot 1936-ban készítette Szlezák László.

A templom melletti plébániaház a XVII. században épült.

A templom előtti téren áll egy három méter magas kőtalapzaton Széchenyi István kőszobra. Az 1897. szeptember 21-én felavatott szobrot Stróbl Alajos készítette, a kőtalapzat Hild Károly soproni kőfaragó munkája. A talapzaton a család címere alatt Széchenyi István hitvallása olvasható: „Magyarország nem volt, hanem lesz.”

Elérhetőség:

Cím: 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5.
Tel.: +36 99 360 048
Web: gyor.egyhazmegye.hu

Története

A falu első temploma, ami ugyanezen a helyen állt, a Mindenszentek nevet viselte, első írásos említése 1291-ben történt. A Nádasdyak idején a templomban protestáns istentiszteleteket tartottak, ám amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus hitre, a templomot is visszakapták a község katolikusai. 1724-ben a templomot újjáépítették, és Keresztelő Szent János lett a védőszentje, húsz évvel később már három oltára, orgonája és tornya is volt. Ez a templom a XIX. század közepére igen rossz állapotba került, már-már az összedőlés fenyegette, 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak, amiben egy új templom építésére kérte. A faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, ekkor Széchenyi István ígéretet is tett egy új épület megépíttetésére.

1860 február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, akit megbízott a tervek elkészítésével. Egyszerű és tágas épületet akart a templom oldalán lévő toronnyal. Széchenyi időközben bekövetkező halála miatt már nem láthatta a terveket, ezért az építkezés ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án (Szent István napján) tették le a templom alapkövét, majd pontosan négy évre rá felszentelték a templomot.