Nagycenk
Nagycenk a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekvő település, amely leginkább a Széchényi-családhoz kapcsolódó emlékekről nevezetes. Két része van, Nagycenk és Kiscenk, de 1893. október 1. óta egy nagyközséget alkotnak Nagycenk néven.
A község nevét 1291-ben írták le először Zenk formában. A község maga az Ikva és az Arany-patak völgyében helyezkedik el, ezért is hívták a mai nagycenki településrészt Gödörcenknek. Kiscenk első ismert neve Tótcenk, majd Dávid Czenk volt. A Nagy Czenk név 1544 óta van használatban.
Látnivalók
Széchenyi-kastély Nagycenk és a Széchényiek története elválaszthatatlan egymástól, ennek a kapcsolatnak az ikonikus épülete a Széchenyi-kastély és a benne található múzeum. A Széchenyi-család és a legnagyobb magyar életútjának megismerésén túl egy ipartörténeti tárlatot is végignézhetünk.
Hársfasor és sírbolt A Széchenyi-kastélytól induló több mint 250 éves, 20 méter széles és 2600 méter hosszú hársfasor vezet a fertőbozi dombok tetejére Erdődy Hanna és Széchenyi Béla síremlékéhez. A Kundmann Károly bécsi szobrász által készített szarkofág állít emléket a tragikus sorsú grófi házaspárnak.
Széchényi Mauzóleum Az 1778-ban nyílt temető közepén lévő kápolnát bővíttette ki Széchényi Ferenc a Széchényi-család mauzóleumává. Itt nyugszik gróf Széchenyi István is, valamint az a fémláda, amelyben egykor a halálakor viselt ruhadarabjait őrizték. Ma már csak a golyó által kiszakított koponyacsontot láthatjuk benne.
Szent István plébániatemplom Nagycenk templomát 1860. augusztus 20-án szentelték fel, és Szent Istvánról nevezték el. Széchenyi István kívánságára helyezte Ybl Miklós a terveken a harangtornyot a szentély déli oldalára, de időközben bekövetkezett halála miatt Széchenyi már nem láthatta a kész épületet.
Széchenyi Múzeumvasút és Mozdonyskanzen A Győr–Sopron vasútvonalon található fertőbozi állomástól utazhatunk a nagycenki Széchenyi-kastélyig ezen a keskeny nyomtávú vasúton, az útvonalon számos kisvasúti közlekedéssel kapcsolatos régiséget láthatunk. Kastély végállomás mellett találjuk a Mozdonyskanzent, ahol régi mozdonyok találhatóak.
A templomtéren, a Széchenyi tér 18. szám alatt található egy műhelyből átalakított múzeum is, amely négy, lassan feledésbe merülő mesterség szerszámait mutatja be: az ács, a cipész, a bognár és a kádár eszközeit tekinthetjük itt meg Gráf Gyula tolmácsolásában. A kiállítás ingyenesen látogatható, de időpont egyeztetés szükséges a +36 30 857 1042-es telefonszámon.
Szobrok:
A Széchenyi-téren, ami a templom előtt terül el, a Széchenyi-szobor mögött, a templomhoz vezető úton találjuk az 1968-ban idehelyezett 1714-es Pestis-oszlopot és egy 1723-as Mária-szobrot. Ha a templommal szemben állunk, akkor a balra lévő út mellett találjuk a Piétát és Nepomuki Szent János szobrát, mindkét alkotás a XVIII. századból származik. Hátrébb a 84 sz. főút mellett láthatjuk az 1663-ból származó Ecce Homo szobrot. Újabb korból származó alkotásokat is megtekinthetünk itt, ugyanis egy kicsit följebb a főút mellett láthatjuk a 2002-ben állított Népszavazási emlékkutat, ami az 1921-es népszavazásra emlékezik, amelyben Nagycenk lakosságának több mint 99%-a a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. Szintén itt áll az I. és II. világháborús emlékmű is.
A Gyár utca 50. előtt álló Szent Család-szobor 1813-ban készült.
A kastély előtti 85 sz. főút mellett található egy 1921-ből származó Mária-szobor, míg az ehhez közeli szoborparkban (a Mozdonyskanzen mellett) az 1938-as Szent József a kis Jézussal, az 1758-as Szent Tekla, az 1718-as Szentháromság-oszlop és az 1836-os Remete Szent Pál szobor áll több egyéb műalkotás mellett. A szoborparkot 2011-ben hozták létre, és egy évvel később kibővítették.
A település határában a 84-es és 85-ös főutak találkozásánál egy hatalmas betonból készült 1975-ös szovjet hősi emlékmű található. Egy kicsit előrébb, a településre belépve egy 2002-ben Szent Kristófról készült dombormű köszönt minket. Az utazók védőszentjéről készült műalkotást egy kis kápolnaszerű építményre helyezték, mely az út mindkét oldaláról jól látható.
Története
A község és környéke a neolitikum óta lakott. 1904-ben őskori telepet tártak fel, találtak leleteket a réz- és bronzkorból, valamint hallstattkori (Kr.e. I. évezred első fele) hamvasztásos sírra bukkantak. Római és avar kori temetőt, valamint római kori kőépület-maradványokat is feltártak itt.
A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely. Később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt a birtokos. Ez utóbbi kihalása után 1570-ben kerül a két község a Nádasdyak birtokába.
A török időkben német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket, később Bethlen Gábor hadjáratát szenvedte meg a lakosság. A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért Nádasdy III. Ferencet kivégezték, ekkor kapja meg Draskovich Miklós a Nádasdy birtokok közül Sárvárt, és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket, amelyhez Cenk is tartozott.
A Draskovich-család az örökjogot nem tudta megváltani, így került a terület I. Széchenyi György győri püspökhöz zálogként. Az 1678-ban létrejött egyezség után a Széchényi-családra véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át a vagyon 1711-ben, amely lehetőséget adott arra, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen. 1741-ben válik végleg a Széchényi-család központjává Nagycenk, amikor Széchényi Antal generális elkezdi építtetni az új családi kastélyt, mivel a családnak el kellett hagynia Fertőszéplakot, és az addigra igencsak leromlott állapotú régi kastélyukat.