Páka
Ebben a festői környezetben fekvő községben született Öveges József fizikus, aki ismertségét fizikai kísérleteket bemutató televíziós ismeretterjesztő sorozatának köszönhette, amelynek segítségével érthetően, szórakoztató stílusban ismertette meg a felnőtteket és a gyerekeket a fizika világával. Szülőházában ma a professzor nevét viselő emlékházat találjuk.
A nagyjából 1100 fős Zala megyei községet az Alsó-Válicka patak szeli ketté és áthalad rajta a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonala.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Öveges Övezet túra (32 km)
- Pannon Pleasure 3. - Lispeszentadorján – Páka - Tormafölde - Lispeszentadorján
- Pannon Pleasure 6. - Lispeszentadorján - Lasztonya - Páka - Szécsisziget - Budafapuszta - Zajk - Kistolmács - Lispeszentadorján
- Zala két keréken: 7 napos túra 3.
- Zala két keréken: Lenti - Lispeszentadorján (51 km)
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, 269 km)
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, alternatív útvonal, 226 km)
- Zala Zöld Szíve: Kistolmácstól Valkonyán át Szécsiszigetig
Látnivalók
Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.
Öveges Emlékház Pákán született a neves, kissé hóbortos fizikus Öveges József. Az 1960-as évek tudományos televíziós műsoraiból is ismert professzor szülőházában megtekinthetjük néhány személyes tárgyát, bútorait, kísérletek során használt eszközeit. Az emlékház csak előzetes bejelentkezés után látogatható!
Dél-zalai bunkerrendszer Az olajmező felfedezésével Zala megye déli része stratégiailag is jelentőssé vált, így fel kellett készülni egy esetleges támadással szemben. A II. világháborúban építettek először itt légópincét, amelyet az '50-es évek hidegháborús hangulatában hatalmas bunkerrendszerré alakítottak.
Wesendorf park A parkban áll Páka és a németországi Wesendorf partnerkapcsolatának 10. évfordulója alkalmából avatott emlékmű.
Dömeföldi Tájház Műemléki védelem alatt áll a több mint 150 éves, zsúpfedeles parasztház, amelyben ma a tájházat találjuk. A korabeli tárgyakkal berendezett épület egyénileg és csoportosan is látogatható.
Szent Péter és Pál apostolok-templom A középkori alapokra épült római katolikus templomot az Esterházy és az Erdődy családok támogatásával építették a XVIII. század közepén. Az Esterházyak bízták meg Johann Ignaz Cimbalt osztrák festőt a templom falainak megfestésére, ezek közül néhány még ma is látható.
Egyéb látnivalók: Millenniumi emlékmű, Háromszenteki-kápolna és harangláb (a Csokma-hegyen), Nepomuki Szent János-szobor, Madonna-szobor, Szent Flórián-szobor, Öveges József-szobor, Erdődy Kastély (ma Gladiátor Rendezvényház), régi tűzoltókocsi az egykori tűzoltószertár épülete előtt, kilátó, harangláb (Dömeföldén).
Története
Páka első írásos említése egy 1121-ben kelt dokumentumból való, amelyben szerepel Szent György tiszteletére felszentelt temploma, amely a mai római katolikus templom elődje. Neve egyes források szerint a települést kettészelő Alsó-Válicka középkori elnevezése, egy másik elmélet szerint a szláv pak személynévből ered, amelynek jelentése erős, hatalmas.
A XIV. században a pákai uradalom jelentős volt, hozzá tartozott Szentpéterfölde, Pördefölde, Vétyem, Dömeföld, Csömödér, Alsó- és Felső-Zebecke, Hernyék és Ortaháza.
A XV-XVI. században több alkalommal tulajdonost váltott a település és környéke, így Széchenyi László, a Rozgonyi család, Zágorhidai Demeter, a Széchenyiek és a Perényiek közösen, a Szécsi család, a Bánffy család is volt a birtokosa. A XV. század közepén mezővárossá vált, a környék egyik jelentős települése volt. A XVI. század közepén Nádasdy Tamás zálogba vette Páka egyik felét Pukhain Dorottyától, Erdődy Péter feleségétől. 1561-ben Erdődy Péter elcserélte Pákát és több birtokát Zrínyi Miklós szigetvári főkapitánnyal.
A török megszállást Páka is megsínylette, habár nem néptelenedett el teljesen, de középkori temploma ekkor pusztult el.
1690-ben az akkori tulajdonos Bánffy ág megszakadt, az örökös Nádasdy Ferencet pedig felségárulás miatt fő- és birtokvesztésre ítélték, így a mezőváros a kincstáré lett. Ezt követően vásárolta meg a területet az Esterházy család.
A községben született 1895. november 10-én Öveges József fizikus, piarista tanár, pap, akinek édesapja egy ideig Pákán tanított. Szülőházát a 2010-es évek elején emlékházzá alakították.
1925-ben a feljegyzések szerint egy nyersolajjal hajtott és egy vízimalom is volt a községben.
A Zala megyei kőolajmezők jelentősége a II. világháború végére megnőtt, a helyiek pedig aggódtak, hogy légitámadás áldozata lesz a környék – ez Bázakerettyén valóban meg is történt. Az olajipari munkások védelme érdekére épült meg 1944-ben a légoltalmi pince, amely aztán az 1950-es években egy hatalmas bunkerrendszerré bővült, amely egészen Pákáig elért.
Az 1960-as évektől Páka ismét fejlődésnek indult, új házak, új utcák épültek. A községnek 1992-ben lett címere.