Bánokszentgyörgy
Az Alsó-Válicka patak völgyében elterülő kis zsákfalu római katolikus templomának tornya már messziről csalogatja az utazót. A hangulatos környezetben fekvő, közel 600 fős Bánokszentgyörgy ma elsősorban erdészeti központként jelentős.
A község folklór kincse valaha rendkívül gazdag volt: mesék, mondák, babonás-lidérces történetek, a betyárvilág romantikája terjedtek szájról-szájra. A bánokszentgyörgyi népi játékok között ott volt a lucázás, a regölés, a korbácsolás és betlehemezés is. Mára azonban szinte teljesen feledésbe merültek ezek a régi hagyományok.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent György-templom 1787-ben építették Bánokszentgyörgy római katolikus templomát, amit a XV. századtól itt állt templomhoz hasonlóan Szent György tiszteletére szenteltek fel. A barokk templom belsejében késő barokk, rokokó és copf stílusjegyeket egyaránt találunk.
Lovászi olajmező Lovászi életében meghatározó volt az 1940-ben feltárt kőolajmező, amely rengeteg helyi lakosnak biztosított munkát, és nagyban hozzájárult a település fejlődéséhez.
Története
A Zala megyei község nevével elsőként egy 1289-ben kelt dokumentumban találkozhatunk, ahol a veszprémi püspök tulajdonaként hivatkoznak rá. 1326-ben Scentgurgyként jegyzik a települést, 1675-től Bánok Szent György néven szerepel. Nevének első tagja valószínűleg onnan ered, hogy a XVI. században már a lendvai Bánffy család tulajdonában állt a környező területekkel együtt. A Bánok a bán szó többeseként került Szent Györgynek, a középkor egyik legkedveltebb szentjének neve elé.
1576-ban a törökök feldúlták a falut, ami a XVII. század közepére lakatlanná vált. 1690-ben Esterházy Pál tulajdonába került Bánokszentgyörgy és környéke, a lakosság a XVIII. század elején kezdett el visszaköltözni a faluba.
Bánokszentgyörgy a XIX. század első felében urasági székhellyé vált, a század közepén pedig már vásártartási joggal is rendelkezett.
A fokozatosan fejlődő, bővülő településen az 1920-as években új községrész épült, ez az Újtelep.
A községet az 1950-es évektől az elvándorlás és elöregedés jellemzi.