Kistolmács
Zala megye aprófalvas, dimbes-dombos vidékén, egy erdőkkel körülölelt völgyben fekszik az alig kétszáz fős Kistolmács.
A községen áthalad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, ezért a bakancsos turizmust kedvelők sokasága fordul meg itt, de egyre ismertebb a térség a kerékpárosok körében is.
A település északi határában mesterségesen kialakított tó népszerű üdülőhely lett, és itt van az erdei kisvasút egyik végállomása is.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák:
- „Három falu” kerekező Kistolmácsról
- Kistolmácsi kilátó kerékpártúra
- „Murafölde kerekező” Kistolmácsról
- Pannon Pleasure 6. - Lispeszentadorján - Lasztonya - Páka - Szécsisziget - Budafapuszta - Zajk - Kistolmács - Lispeszentadorján
- Pannon Pleasure 9. - Lispeszentadorján - Kistolmács - Valkonya - Várfölde - Lasztonya - Lispeszentadorján
- Zala két keréken: 7 napos túra 2.
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, alternatív útvonal, 226 km)
- Zala Zöld Szíve: Kistolmácstól Kiscsehiig
- Zala Zöld Szíve: Kistolmácstól Valkonyán át Szécsiszigetig
- Zala Zöld Szíve: Letenyétől Kistolmácsig
Látnivalók
Kistolmácsi-tó Az 1989-ben épült víztározó fellendítette a környék turizmusát. Egy robbantásnak köszönheti létrejöttét, de mára a környék legnépszerűbb pihenőhelye lett.
Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.
Kistolmácsi kilátó A négyszintes fa kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a zalai dombságra, jó időben egészen Horvátországig ellátni.
Egyéb látnivalók: Kisboldogasszony-templom, Hősök emlékműve, Kozár-forrás
Története
A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mint Tolmach. 1235-ben a település a Lendvai Bánfi családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.
1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban kettő, majd 1778-ban már 286 család lakja a települést. A XVII. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok, emlékhelyek és keresztek. A község 1848. előtt úrbéres jelleget öltött, az Esterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A település neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a letenyei járáshoz tartozott.
A községben 1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola. A tanítás 1916-ban kezdődött meg egy tanítóval. Ekkor a község lakosságának lélekszáma 392 fő volt, de az 1949-es népszámláláskor elérte a 497 főt is. A lakosság a század elejétől földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlő-, gyümölcstelepítéssel és termesztéssel foglalkozott. Uradalmi summás munkával, téli időben ölfavágással keresték a kenyerüket a családok, akik szegényesen éltek. Az 1940-es évek elején a lakosság egy része a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) bázakerettyei üzemnél helyezkedett el, ahol akkor már jó kereseti lehetőség volt, és ebben az időben Zalában már több olajmezőt is feltártak.
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharcban, az I. és II. Világháborúban összesen 18 személy vesztette életét. A hősök emlékére 1992-ben a faluban emlékművet avattak.
A község határában az 1980-as évek közepén olaj- és szénhidrogén kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy intenzitású forrásvíz tört a felszínre, amelynek hozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget. Ezt a lehetőséget kihasználva a Zalaerdő Zrt. tervezése alapján, a letenyei Nagyközségi Tanáccsal és a gazdasági egységekkel együtt, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálásával megépült a 11 hektáros jóléti víztározó, amelyet 1989. május 28-án adtak át településnek üzemeltetésre.
A Kistolmácsi-tóként ismert vízfelület azóta a település turisztikai vonzerejét növeli, sok turista és horgász keresi fel a gyönyörű környezetben lévő tavat.