Borsfa
A Zala megyei községen és annak szőlőhegyén áthalad a Rockenbauer Pál nevét viselő Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. A közel 700 fős község környékén nagyokat sétálhatunk, túrázhatunk, a közeli erdőben kis- és nagyvadakkal is találkozhatunk.
A Szentháromság-kápolnában lévő galériában havonta változó képzőművészeti kiállításokat tekinthetünk meg.
A községben található egy vendégház is, amely egész évben várja az idelátogatókat.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák:
Látnivalók
Szentháromság-kápolna, Kápolnagaléria A kápolna ma galériaként működik, ahol havonta más és más képzőművészeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A XX. század első felében azonban ez volt a község egyetlen temploma, amelyet aztán a hívek nagy száma miatt cseréltek le.
Berg-kúria kápolna A XIX. század elején épült klasszicista kúria az 1940-es évektől imaházként üzemel.
Rózsafüzér Királynője-kápolna 1925-ben építtette Balázs József és családja a kápolnát, a családfő felépülésének örömére. A XX. század során két részletben teljes körűen felújították.
Hősök emlékműve A borsfai temetőben találjuk az 1991-ben állított turul madárral díszített emlékoszlopot, amely az I. és II. világháború során életüket vesztett helyi lakosoknak állít emléket.
Egyéb látnivalók: Szent István-szobor, Millenniumi emlékpark.
Története
A Zala megyei Borsfa neve a magyar Bas személynév, a bors szó és a falva kifejezésekből állt össze.
A település első írásos említéséről kétféle adat van. Egy, a XX. század elejéről származó írás szerint Borsfát 1288-as első írásos előfordulásakor Baskfalvaként jegyzik. Ennek ellenére a település történetének leírásaiban első említését szinte mindenütt 1392-re teszik, amikor is Luxemburgi Zsigmond a becsehelyi uradalmat – ezzel együtt Borsfát is – a Kanizsai testvéreknek adta. Innentől kezdve Borsfa sorsa hosszú időre összefonódik a kanizsai uradalommal. A település későbbi elnevezései között a Basfalva, Bosfa, Basfalwa is szerepel. Borsfa néven elsőként egy XVII. század második felében keletkezett dokumentumban szerepel.
Mivel Borsfa régészeti feltárása még nem történt meg, korára csak a környező települések történetéből következtethetünk. Valószínűleg a tőle csupán 8 kilométerre fekvő Becsehelyhez hasonlóan Borsfa is nagyon régóta lakott területen áll.
A környező települések leletei alapján feltételezhető, hogy a VII. század kezdetétől szláv-avar népek éltek a területen. A XI. századi feljegyzésekből már több szomszédos település neve ismert pl. Tolmács (a mai Kistolmács) illetve Bekcsény (Becsehely).
Borsfa a török időkben sem néptelenedett el. Első iskolája 1889-ben épült, első temploma csak 1896-ban.
A II. világháborút követően Borsfa életszínvonala romlani kezdett, iskolája bezárt, sokan elvándoroltak a településről. Az 1960-as évek végén kezdett stabilizálódni a falu helyzete, az iskolát újra megnyitották, 1973-ban pedig óvoda is indult Borsfán. Az 1990-es években a falu gazdasága sokat fejlődött, az életszínvonal nagyban nőtt.